A Kormányhivatal szerint hónapokkal a kilakoltatás előtt kellett volna módosítani a Qualitas Gimnázium működési engedélyét

Az oktatást szeptemberben függesztették fel az épületben, a Belügyminisztérium szerint azonban már májusban le kellett volna adni a működési engedély módosításának kérelmét.

  • Székács Linda

"A Belügyminisztérium Köznevelésért Felelős Államtitkára nem támogatta a kérelmünket, mert az Államtitkárság szerint azt már 2023. május 31-ig kellett volna előterjesztenünk, úgy, hogy a kiürítésünkre 2023. szeptember 12. napján került sor" - ez szerepel a szeptemberben végrehajtók által kiürített Qualitas Gimnázium lapunknak küldött közleményében, melyben az intézmény arról számol be, hogy a Kormányhivatal teljesíthetetlen feltételhez kötötte a működési engedély módosítása iránti kérelmüket.

Ahogy azt korábban már megírtuk, a soroksári intézménybe 2023. szeptember 12-én, tanítási időben érkezett ki a végrehajtó, aki az ott zajló oktatást felfüggesztve közölte, hogy az iskola épületét 2022. októberében elárverezte, ezért a tanároknak és az ott tanító pedagógusoknak célszerű abban a tudatban összeszedni a személyes ingóságaikat, hogy az épületbe oktatási célokból többé nem léphetnek be.

Az intézményben akkor átmenetileg online oktatásra álltak át, majd egy csepeli épületbe költöztek, holott a gimnázium lapunknak küldött közleménye szerint a kilakoltatásra akkor került sor, amikor még  az ingatlan földhivatalba bejegyzett tulajdonosai és haszonélvezői annak fenntartója volt.

"A jogszerűtlen kiürítésünket követő 3. napon (2023.09.15.) a Fenntartónk a Gimnázium működési engedélyének módosítása iránti kérelmet adott be. Gimnáziumunk már ezen héten megtalálta az új székhelyeként szolgáló csepeli helyszínt és már 2023. szeptember 22-én megállapodott a csepeli iskolaépület bérbevételéről. A Fenntartónk már 2023. október 6. napján teljesítette a Kormányhivatal által előírt összes irat, igazolás, szabályzat stb. csatolását, így a működési engedély módosítás iránti kérelem hiánytalanul rendelkezésére állt a Kormányhivatalnál" - szerepel a közleményben, ami szerint a Kormányhivatal ezt követően a Népegészségügyi Osztályt és a Katasztrófavédelmi Igazgatóságot is felkérte a csepeli iskolaépület ellenőrzésére, akik azt megfelelőnek is találták.

Azt, hogy a kérelem bármilyen jogi akadályba ütközne, egyetlen alkalommal sem jelezték, a gimnázium pedig az elmúlt időszakban az említett csepeli épületben működött. Ennek ellenére a működési engedély módosítását a Kormányhivatal elutasította, indoklásuk szerint azért, mert azt már 2023. májusában le kellett volna adni, ami a gimnázium fenntartója szerint érthetetlen és alaptalan.

A Kormányhivatal eljárása miatt egyébként a Magyar Államkincstár a kilakoltatást követően felfüggesztette a gimnázium állami normatívájának finanszírozását, így annak működését magán kölcsönökből finanszírozzák.

"Megjegyezni kívánjuk egyébiránt, hogy 2023 tavasza óta számos alkalommal kértünk a Miniszterelnök úr és Magyarország Kormányának támogatását a bizonytalan helyzet megoldásában, azonban sem támogatást, sem tanácsot nem kaptunk" - teszik hozzá.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.