Az azonnali béremelés mellett követelik a szakszervezetek jogait korlátozó intézkedések eltörlését és az egységes Oktatási Minisztérium létrehozását.
"Miután a kormány évek óta nem oldja meg az ország jövőjét, versenyképességét alapvetően meghatározó oktatás egyre növekvő problémáit, a PSZ (a sztrájkbizottság másik szakszervezetével, a PDSZ-szel közösen) megújítja sztrájkköveteléseit és újabb tárgyalási fordulót kezdeményez a kormánnyal a köznevelésben" - szerepel a szakszervezet lapunknak küldött közleményében.
A szakszervezetek az alábbi tíz pontban foglalták össze a köznevelésre vonatkozó megújított sztrájkköveteléseiket:
1.A pedagógusok új életpályájáról szóló törvényt vonják vissza!
2.Azonnali, 50 százalékos béremelést minden köznevelésben dolgozó számára!
3.A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő 22 óra legyen!
4.5 elemű bérrendszert vezessenek be!
5.Töröljék el a teljesítményértékelési rendszert!
6.Minden, gyermekekkel töltött munkaidőt ismerjenek el tanítással lekötött munkaidőnek!
7.Töröljék el az oktatásban dolgozók sztrájkjogát korlátozó rendelkezéseket!
8.A kormány hozzon létre európai normáknak megfelelő érdekegyeztető tanácsot!
9. Töröljék el a szakszervezetek működését és jogait korlátozó rendelkezéseket:
a.töröljék el a reprezentativitásra vonatkozó szabályokat!
b.vonják vissza a szakszervezeti tagdíjak munkáltató által történő átutalását tiltó rendelkezéseket!
10. Legyen egységes Oktatási Minisztérium!
A szakképzésekre vonatkozóan a PSZ azt írja, továbbra is kiállnak a szakképzési törvény módosításának szükségessége mellett a Kulturális és Innovációs Minisztériummal folytatott szakmai-érdekvédelmi tárgyalásokon. Szorgalmazzák többek között az éves munkaidőkeret és a havi 16 órás ingyenes helyettesítés eltörlését, a túlórák kifizetését minden hónapban, az azonnali 50 százalékos béremelést, valamint azt, hogy az évenkénti béremelés kövesse a garantált bérminimum növekedését, vagy legalább az infláció mértékét.
"Miután a kormány és a parlament a szakszervezeti tagdíjak levonásának jövő évi megváltoztatásával a dolgozók jogaiért küzdő érdekképviseletek tudatos meggyengítésére törekszik, a PSZ felkészül az új helyzetre is: 2024 februárjában elindítja az alapszervezeti titkárok képzését, megkezdi a dolgozók jogi ismereteinek szélesítését, egy modern, tudatos, szolidáris közösség alapjainak lerakását. A Pedagógusok Szakszervezete továbbra sem hagyja, hogy megfélemlítse a kormány, ezért kampányt indít taglétszáma növelésére" - teszik hozzá.
November 22-ét egyébként 1991-ben nyilvánították a magyar közoktatás napjává a Pedagógusok Szakszervezete kezdeményezésérére. A szakszervezet szerint akkor is az volt a cél, hogy "nagyobb figyelmet kapjon a közoktatás stratégiai jelentősége, és olyan döntések szülessenek, amelyekben nem szorulnak háttérbe a szakmai szempontok, a tanulók, a szülők, az oktatásban dolgozók érdekei."
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
