Az azonnali béremelés mellett követelik a szakszervezetek jogait korlátozó intézkedések eltörlését és az egységes Oktatási Minisztérium létrehozását.
"Miután a kormány évek óta nem oldja meg az ország jövőjét, versenyképességét alapvetően meghatározó oktatás egyre növekvő problémáit, a PSZ (a sztrájkbizottság másik szakszervezetével, a PDSZ-szel közösen) megújítja sztrájkköveteléseit és újabb tárgyalási fordulót kezdeményez a kormánnyal a köznevelésben" - szerepel a szakszervezet lapunknak küldött közleményében.
A szakszervezetek az alábbi tíz pontban foglalták össze a köznevelésre vonatkozó megújított sztrájkköveteléseiket:
1.A pedagógusok új életpályájáról szóló törvényt vonják vissza!
2.Azonnali, 50 százalékos béremelést minden köznevelésben dolgozó számára!
3.A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő 22 óra legyen!
4.5 elemű bérrendszert vezessenek be!
5.Töröljék el a teljesítményértékelési rendszert!
6.Minden, gyermekekkel töltött munkaidőt ismerjenek el tanítással lekötött munkaidőnek!
7.Töröljék el az oktatásban dolgozók sztrájkjogát korlátozó rendelkezéseket!
8.A kormány hozzon létre európai normáknak megfelelő érdekegyeztető tanácsot!
9. Töröljék el a szakszervezetek működését és jogait korlátozó rendelkezéseket:
a.töröljék el a reprezentativitásra vonatkozó szabályokat!
b.vonják vissza a szakszervezeti tagdíjak munkáltató által történő átutalását tiltó rendelkezéseket!
10. Legyen egységes Oktatási Minisztérium!
A szakképzésekre vonatkozóan a PSZ azt írja, továbbra is kiállnak a szakképzési törvény módosításának szükségessége mellett a Kulturális és Innovációs Minisztériummal folytatott szakmai-érdekvédelmi tárgyalásokon. Szorgalmazzák többek között az éves munkaidőkeret és a havi 16 órás ingyenes helyettesítés eltörlését, a túlórák kifizetését minden hónapban, az azonnali 50 százalékos béremelést, valamint azt, hogy az évenkénti béremelés kövesse a garantált bérminimum növekedését, vagy legalább az infláció mértékét.
"Miután a kormány és a parlament a szakszervezeti tagdíjak levonásának jövő évi megváltoztatásával a dolgozók jogaiért küzdő érdekképviseletek tudatos meggyengítésére törekszik, a PSZ felkészül az új helyzetre is: 2024 februárjában elindítja az alapszervezeti titkárok képzését, megkezdi a dolgozók jogi ismereteinek szélesítését, egy modern, tudatos, szolidáris közösség alapjainak lerakását. A Pedagógusok Szakszervezete továbbra sem hagyja, hogy megfélemlítse a kormány, ezért kampányt indít taglétszáma növelésére" - teszik hozzá.
November 22-ét egyébként 1991-ben nyilvánították a magyar közoktatás napjává a Pedagógusok Szakszervezete kezdeményezésérére. A szakszervezet szerint akkor is az volt a cél, hogy "nagyobb figyelmet kapjon a közoktatás stratégiai jelentősége, és olyan döntések szülessenek, amelyekben nem szorulnak háttérbe a szakmai szempontok, a tanulók, a szülők, az oktatásban dolgozók érdekei."
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
