Az azonnali béremelés mellett követelik a szakszervezetek jogait korlátozó intézkedések eltörlését és az egységes Oktatási Minisztérium létrehozását.
"Miután a kormány évek óta nem oldja meg az ország jövőjét, versenyképességét alapvetően meghatározó oktatás egyre növekvő problémáit, a PSZ (a sztrájkbizottság másik szakszervezetével, a PDSZ-szel közösen) megújítja sztrájkköveteléseit és újabb tárgyalási fordulót kezdeményez a kormánnyal a köznevelésben" - szerepel a szakszervezet lapunknak küldött közleményében.
A szakszervezetek az alábbi tíz pontban foglalták össze a köznevelésre vonatkozó megújított sztrájkköveteléseiket:
1.A pedagógusok új életpályájáról szóló törvényt vonják vissza!
2.Azonnali, 50 százalékos béremelést minden köznevelésben dolgozó számára!
3.A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő 22 óra legyen!
4.5 elemű bérrendszert vezessenek be!
5.Töröljék el a teljesítményértékelési rendszert!
6.Minden, gyermekekkel töltött munkaidőt ismerjenek el tanítással lekötött munkaidőnek!
7.Töröljék el az oktatásban dolgozók sztrájkjogát korlátozó rendelkezéseket!
8.A kormány hozzon létre európai normáknak megfelelő érdekegyeztető tanácsot!
9. Töröljék el a szakszervezetek működését és jogait korlátozó rendelkezéseket:
a.töröljék el a reprezentativitásra vonatkozó szabályokat!
b.vonják vissza a szakszervezeti tagdíjak munkáltató által történő átutalását tiltó rendelkezéseket!
10. Legyen egységes Oktatási Minisztérium!
A szakképzésekre vonatkozóan a PSZ azt írja, továbbra is kiállnak a szakképzési törvény módosításának szükségessége mellett a Kulturális és Innovációs Minisztériummal folytatott szakmai-érdekvédelmi tárgyalásokon. Szorgalmazzák többek között az éves munkaidőkeret és a havi 16 órás ingyenes helyettesítés eltörlését, a túlórák kifizetését minden hónapban, az azonnali 50 százalékos béremelést, valamint azt, hogy az évenkénti béremelés kövesse a garantált bérminimum növekedését, vagy legalább az infláció mértékét.
"Miután a kormány és a parlament a szakszervezeti tagdíjak levonásának jövő évi megváltoztatásával a dolgozók jogaiért küzdő érdekképviseletek tudatos meggyengítésére törekszik, a PSZ felkészül az új helyzetre is: 2024 februárjában elindítja az alapszervezeti titkárok képzését, megkezdi a dolgozók jogi ismereteinek szélesítését, egy modern, tudatos, szolidáris közösség alapjainak lerakását. A Pedagógusok Szakszervezete továbbra sem hagyja, hogy megfélemlítse a kormány, ezért kampányt indít taglétszáma növelésére" - teszik hozzá.
November 22-ét egyébként 1991-ben nyilvánították a magyar közoktatás napjává a Pedagógusok Szakszervezete kezdeményezésérére. A szakszervezet szerint akkor is az volt a cél, hogy "nagyobb figyelmet kapjon a közoktatás stratégiai jelentősége, és olyan döntések szülessenek, amelyekben nem szorulnak háttérbe a szakmai szempontok, a tanulók, a szülők, az oktatásban dolgozók érdekei."
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
