Nagyjából 1500 főre tehető a pedagógusként dolgozó egyetemisták száma a közoktatásban.
"A rendszerváltás óta sosem voltak ennyien, akik diploma nélkül pedagógusokként dolgozhattak oktatási-nevelési intézményekben" - mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Népszavának azt követően, hogy Kanász-Nagy Máté, az LMP országgyűlési képviselőjének írásbeli kérdésére küldött válaszában Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt írta, a 2023/24-es tanévben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak egy százaléka olyan pedagógus, aki nem rendelkezik felsőfokú szintű végzettséggel. Ez a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi,147,2 ezer főállásban dolgozó pedagógust számláló adatai közül 1472 főt jelent.
"A tanárhiány miatt egyre gyakoribbá vált az utóbbi egy-két évben, hogy végzős tanárszakos hallgatók tartanak meg tanórákat, a törvényi előírással ellentétben nem egyszer felügyelet nélkül"
- tette hozzá Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője.
A jelenleg érvényben lévő törvények szerint a munkakör végzettség nélküli betöltése csak az óvodapedagógus, testnevelő tanár, szakmai tanár, szakoktató és gyakorlati oktató munkakörökben lehetséges, továbbá a tanár- és tanítóképzéseken tanuló végzős egyetemisták felügyelet mellett alkalmazhatók az iskolákban. Ehhez képest a hallgatók általában mindenféle felügyelet nélkül tanítanak, Nagy Erzsébet szerint pedig "szépen be vannak lökve az osztályterembe, hogy tartsák meg az órákat a hiányzó vagy agyonterhelt kollégák helyett". A PDSZ ügyvivője ugyanakkor hozzátette; szerinte ez még mindig jobb, mint az, ha a takarítónőt küldenék be fizikaórát tartani.
A 2024. január 1-jén érvénybe lépő státusztörvény egyébként azt is lehetővé teszi majd, hogy az utolsó éves tanárhallgatókat ne csak szakmai gyakorlat keretében, hanem egy legfeljebb egyéves, határozott idejű megbízási szerződéssel óraadóként alkalmazhassák.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
