Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
A tanárok szerint a nyilvánosságban uralkodó hangulat miatt a diákok oktatásából kimarad az izraeli-palesztin konfliktus történelmének megismerése, mert az iskolák félnek attól, hogy elfogultsággal vádolnák őket.
Angliában komoly problémákat okoz a történelemórán annak a kérdése, hogy mennyit tanítsanak az izraeli-palesztin konfliktusról a diákoknak, vagy beszéljenek-e róla egyáltalán. A tanulók aktív érdeklődése ellenére a becslések szerint Angliában jelenleg csak 27 iskolában tanítanak a Közel-Kelet történelméről – számolt be róla a The Guardian.
Az iskolák számára jelenleg csak a Pearson kiadó biztosít forrásokat a témában, de nekik is sok nehézséggel kell szembenézniük. Az elmúlt években kétszer is vissza kellett vonni a tankönyveiket, először azt követően, hogy több zsidó szervezet azt állította, hogy a könyvek Palesztinát részesítik előnyben, majd másodszor azért, amikor a felülvizsgált kiadást Izrael iránti elfogultsággal vádolták.
Egy délkelet-angliai történelemtanárt egy muszlim többségi iskolában arra figyelmeztették, hogy a témával kapcsolatos kérdések megvitatása a muszlim diákok antiszemita megjegyzéseihez vezethetnek. Mivel a történelem ennek a részét az iskola túl érzelmesnek és komplexnek tartotta, ezért kivonták a tananyagból.
Steve Archer, egy észak-nyugati középiskola vezetőhelyettese - ahol nagy számban vannak muszlim, valamint kis számú zsidó tanulók - azt mondta, hogy a kollégák "érzik a nyomást" a konfliktussal kapcsolatos kérdések megválaszolásában. Azonban szerinte az iskoláknak biztonságos teret kellene biztosítani ennek a megvitatására, hogy a tanulók megérthessék a helyzetet.
Elmondása szerint a konfliktus mélyen érintette a tanítványait. „Láttam egy palesztin zászló egyszerű rajzát egy gyerek kezén. Ez azt jelenti, hogy ő a Hamászt támogatja? Nagyon kétlem. Valószínűleg szolidaritást vállal a palesztinokkal. Amellett, hogy a konfliktus kezdetének különböző verzióit tanítja saját történelemóráin, Archer arra ösztönzi a többi tanárt, hogy hangsúlyozzák: az erőszak még több erőszakhoz vezet.
"A tanárok félnek attól, hogy elfogultsággal vádolják őket, az igazgatók pedig a rossz nyilvánosságtól, amelyet egy ilyen vád kelthet" - mondta.
Egy másik iskolai vezetője szerint a téma kerülgetésének egyik fő oka, hogy magukat a tanárokat sem tanították erről az iskolában.
"A tanárok nem érzik magukat szakértőnek ezekben az érzékeny kérdésekben. A tudás hiányának láncolata megy végig a generációkon.”
- mondta el véleményét az igazgató.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.