A diákok érdeklődése ellenére az angliai iskolák félnek az izraeli-palesztin történelemről tanítani

A tanárok szerint a nyilvánosságban uralkodó hangulat miatt a diákok oktatásából kimarad az izraeli-palesztin konfliktus történelmének megismerése, mert az iskolák félnek attól, hogy elfogultsággal vádolnák őket.

Angliában komoly problémákat okoz a történelemórán annak a kérdése, hogy mennyit tanítsanak az izraeli-palesztin konfliktusról a diákoknak, vagy beszéljenek-e róla egyáltalán. A tanulók aktív érdeklődése ellenére a becslések szerint Angliában jelenleg csak 27 iskolában tanítanak a Közel-Kelet történelméről – számolt be róla a The Guardian.

Az iskolák számára jelenleg csak a Pearson kiadó biztosít forrásokat a témában, de nekik is sok nehézséggel kell szembenézniük. Az elmúlt években kétszer is vissza kellett vonni a tankönyveiket, először azt követően, hogy több zsidó szervezet azt állította, hogy a könyvek Palesztinát részesítik előnyben, majd másodszor azért, amikor a felülvizsgált kiadást Izrael iránti elfogultsággal vádolták.

Egy délkelet-angliai történelemtanárt egy muszlim többségi iskolában arra figyelmeztették, hogy a témával kapcsolatos kérdések megvitatása a muszlim diákok antiszemita megjegyzéseihez vezethetnek. Mivel a történelem ennek a részét az iskola túl érzelmesnek és komplexnek tartotta, ezért kivonták a tananyagból.

Steve Archer, egy észak-nyugati középiskola vezetőhelyettese - ahol nagy számban vannak muszlim, valamint kis számú zsidó tanulók - azt mondta, hogy a kollégák "érzik a nyomást" a konfliktussal kapcsolatos kérdések megválaszolásában. Azonban szerinte az iskoláknak biztonságos teret kellene biztosítani ennek a megvitatására, hogy a tanulók megérthessék a helyzetet.

Elmondása szerint a konfliktus mélyen érintette a tanítványait. „Láttam egy palesztin zászló egyszerű rajzát egy gyerek kezén. Ez azt jelenti, hogy ő a Hamászt támogatja? Nagyon kétlem. Valószínűleg szolidaritást vállal a palesztinokkal. Amellett, hogy a konfliktus kezdetének különböző verzióit tanítja saját történelemóráin, Archer arra ösztönzi a többi tanárt, hogy hangsúlyozzák: az erőszak még több erőszakhoz vezet.

"A tanárok félnek attól, hogy elfogultsággal vádolják őket, az igazgatók pedig a rossz nyilvánosságtól, amelyet egy ilyen vád kelthet" - mondta.

Egy másik iskolai vezetője szerint a téma kerülgetésének egyik fő oka, hogy magukat a tanárokat sem tanították erről az iskolában.

"A tanárok nem érzik magukat szakértőnek ezekben az érzékeny kérdésekben. A tudás hiányának láncolata megy végig a generációkon.”

- mondta el véleményét az igazgató.

 

 

 

Hozzászólások

Egy hónap alatt több mint ötszázzal nőtt a betöltetlen tanári állások száma, matektanárból a legnagyobb a hiány

Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.