Nagyjából 1500 főre tehető a pedagógusként dolgozó egyetemisták száma a közoktatásban.
"A rendszerváltás óta sosem voltak ennyien, akik diploma nélkül pedagógusokként dolgozhattak oktatási-nevelési intézményekben" - mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Népszavának azt követően, hogy Kanász-Nagy Máté, az LMP országgyűlési képviselőjének írásbeli kérdésére küldött válaszában Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt írta, a 2023/24-es tanévben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak egy százaléka olyan pedagógus, aki nem rendelkezik felsőfokú szintű végzettséggel. Ez a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi,147,2 ezer főállásban dolgozó pedagógust számláló adatai közül 1472 főt jelent.
"A tanárhiány miatt egyre gyakoribbá vált az utóbbi egy-két évben, hogy végzős tanárszakos hallgatók tartanak meg tanórákat, a törvényi előírással ellentétben nem egyszer felügyelet nélkül"
- tette hozzá Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője.
A jelenleg érvényben lévő törvények szerint a munkakör végzettség nélküli betöltése csak az óvodapedagógus, testnevelő tanár, szakmai tanár, szakoktató és gyakorlati oktató munkakörökben lehetséges, továbbá a tanár- és tanítóképzéseken tanuló végzős egyetemisták felügyelet mellett alkalmazhatók az iskolákban. Ehhez képest a hallgatók általában mindenféle felügyelet nélkül tanítanak, Nagy Erzsébet szerint pedig "szépen be vannak lökve az osztályterembe, hogy tartsák meg az órákat a hiányzó vagy agyonterhelt kollégák helyett". A PDSZ ügyvivője ugyanakkor hozzátette; szerinte ez még mindig jobb, mint az, ha a takarítónőt küldenék be fizikaórát tartani.
A 2024. január 1-jén érvénybe lépő státusztörvény egyébként azt is lehetővé teszi majd, hogy az utolsó éves tanárhallgatókat ne csak szakmai gyakorlat keretében, hanem egy legfeljebb egyéves, határozott idejű megbízási szerződéssel óraadóként alkalmazhassák.
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A jelenlegi középiskolai felvételi rendszer nem minden sajátos nevelési igényű diák számára biztosítja ugyanazokat az esélyeket a tudása bizonyítására – erre hívja fel a figyelmet a Népszava oktatási sorozatának legfrissebb része. Borbás Kata pedagógus egy olyan tanuló történetét mutatja be, aki egész évben számítógép és felolvasóprogram segítségével tanul, a központi felvételin azonban papíralapú dolgozatot kell írnia.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira. A jelentkezők július 18-ig adhatják be pályázatukat, a minisztérium az elbírálást az érintett felsőoktatási intézmények szenátusainak bevonásával fogja megtenni.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
Aki tartósan beteg gyereket nevel, pontosan tudja, hogy az igazi teher nem az iskolakezdéskor jelentkezik, hanem az év minden egyes napján. Vélemény.
