Nem értenek egyet az Anne Frank Óvoda átnevezésével egy német kisvárosban

Új nevet javasoltak, de több németországi zsidó szervezet szerint is rossz üzenete lenne az óvoda névváltoztatásának.

Az Észak-Németországban található Tangerhütte kisvárosában 1970 óta Anne Frank egy óvoda neve, aminek a Volksstimme című helyi lap szerint néhány bevándorló szülő nemrég az átnevezését kérte – írta meg a Telex. Az óvoda nevének megváltoztatását a szülők azért javasolták, mert számukra Anne Frank neve nem tartalmaz mély jelentést, és nem mellesleg a gyerekek is nehezen tudnak hozzá kötődni.

Az új név, amit javasoltak a Világfelfedezők Óvoda lenne, ami szerintük sokkal nemzetközibb és jobban érthető. A helyi hírek szerint az intézmény dolgozói közül is többen támogatták az átnevezést.

Azt, hogy milyen hátterű bevándorló szülők javasolták a névváltoztatást nem lehet tudni. A hírt a Times of Israel is megírta, amiben ezt az információt nem pontosították, ezzel is erősítve annak a látszatát, hogy muszlim vallású személyek lehettek a kezdeményezők. Egy helyi nő nyilatkozata szerint azonban nem valószínű, mivel „Tangerhüttében főleg ukránok és oroszok élnek, alig van arab lakótársunk”.

Származástól függetlenül többen nem értenek egyet a kezdeményezéssel. Több németországi zsidó szervezet jelezte, hogy a névváltoztatásnak rendkívül rossz üzenete lenne, főleg most, hogy a Hamász terrorakciója óta, a németországi antiszemitizmus növekedéséről érkeznek a hírek.

Andreas Brohm, a település független polgármestere szerint a névváltoztatáson már év eleje óta gondolkodnak a város vezetői, és nem köthető össze az aktuális Izraeli helyzettel.

„Ha hajlandóak vagyunk ilyen hanyagul elvetni a saját történelmünket, különösen az új antiszemitizmus és szélsőjobboldal előretörésének idején, és ha Anne Frank nevét nem tartjuk közterekre valónak, akkor csak félhetünk és aggódhatunk, amikor az emlékezés kultúrája kerül szóba” – mondta Christoph Heubner, a Nemzetközi Auschwitz Bizottság alelnöke.

 

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?