Nem értenek egyet az Anne Frank Óvoda átnevezésével egy német kisvárosban

Új nevet javasoltak, de több németországi zsidó szervezet szerint is rossz üzenete lenne az óvoda névváltoztatásának.

Az Észak-Németországban található Tangerhütte kisvárosában 1970 óta Anne Frank egy óvoda neve, aminek a Volksstimme című helyi lap szerint néhány bevándorló szülő nemrég az átnevezését kérte – írta meg a Telex. Az óvoda nevének megváltoztatását a szülők azért javasolták, mert számukra Anne Frank neve nem tartalmaz mély jelentést, és nem mellesleg a gyerekek is nehezen tudnak hozzá kötődni.

Az új név, amit javasoltak a Világfelfedezők Óvoda lenne, ami szerintük sokkal nemzetközibb és jobban érthető. A helyi hírek szerint az intézmény dolgozói közül is többen támogatták az átnevezést.

Azt, hogy milyen hátterű bevándorló szülők javasolták a névváltoztatást nem lehet tudni. A hírt a Times of Israel is megírta, amiben ezt az információt nem pontosították, ezzel is erősítve annak a látszatát, hogy muszlim vallású személyek lehettek a kezdeményezők. Egy helyi nő nyilatkozata szerint azonban nem valószínű, mivel „Tangerhüttében főleg ukránok és oroszok élnek, alig van arab lakótársunk”.

Származástól függetlenül többen nem értenek egyet a kezdeményezéssel. Több németországi zsidó szervezet jelezte, hogy a névváltoztatásnak rendkívül rossz üzenete lenne, főleg most, hogy a Hamász terrorakciója óta, a németországi antiszemitizmus növekedéséről érkeznek a hírek.

Andreas Brohm, a település független polgármestere szerint a névváltoztatáson már év eleje óta gondolkodnak a város vezetői, és nem köthető össze az aktuális Izraeli helyzettel.

„Ha hajlandóak vagyunk ilyen hanyagul elvetni a saját történelmünket, különösen az új antiszemitizmus és szélsőjobboldal előretörésének idején, és ha Anne Frank nevét nem tartjuk közterekre valónak, akkor csak félhetünk és aggódhatunk, amikor az emlékezés kultúrája kerül szóba” – mondta Christoph Heubner, a Nemzetközi Auschwitz Bizottság alelnöke.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.