Nem értenek egyet az Anne Frank Óvoda átnevezésével egy német kisvárosban

Új nevet javasoltak, de több németországi zsidó szervezet szerint is rossz üzenete lenne az óvoda névváltoztatásának.

Az Észak-Németországban található Tangerhütte kisvárosában 1970 óta Anne Frank egy óvoda neve, aminek a Volksstimme című helyi lap szerint néhány bevándorló szülő nemrég az átnevezését kérte – írta meg a Telex. Az óvoda nevének megváltoztatását a szülők azért javasolták, mert számukra Anne Frank neve nem tartalmaz mély jelentést, és nem mellesleg a gyerekek is nehezen tudnak hozzá kötődni.

Az új név, amit javasoltak a Világfelfedezők Óvoda lenne, ami szerintük sokkal nemzetközibb és jobban érthető. A helyi hírek szerint az intézmény dolgozói közül is többen támogatták az átnevezést.

Azt, hogy milyen hátterű bevándorló szülők javasolták a névváltoztatást nem lehet tudni. A hírt a Times of Israel is megírta, amiben ezt az információt nem pontosították, ezzel is erősítve annak a látszatát, hogy muszlim vallású személyek lehettek a kezdeményezők. Egy helyi nő nyilatkozata szerint azonban nem valószínű, mivel „Tangerhüttében főleg ukránok és oroszok élnek, alig van arab lakótársunk”.

Származástól függetlenül többen nem értenek egyet a kezdeményezéssel. Több németországi zsidó szervezet jelezte, hogy a névváltoztatásnak rendkívül rossz üzenete lenne, főleg most, hogy a Hamász terrorakciója óta, a németországi antiszemitizmus növekedéséről érkeznek a hírek.

Andreas Brohm, a település független polgármestere szerint a névváltoztatáson már év eleje óta gondolkodnak a város vezetői, és nem köthető össze az aktuális Izraeli helyzettel.

„Ha hajlandóak vagyunk ilyen hanyagul elvetni a saját történelmünket, különösen az új antiszemitizmus és szélsőjobboldal előretörésének idején, és ha Anne Frank nevét nem tartjuk közterekre valónak, akkor csak félhetünk és aggódhatunk, amikor az emlékezés kultúrája kerül szóba” – mondta Christoph Heubner, a Nemzetközi Auschwitz Bizottság alelnöke.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.