Nem értenek egyet az Anne Frank Óvoda átnevezésével egy német kisvárosban

Új nevet javasoltak, de több németországi zsidó szervezet szerint is rossz üzenete lenne az óvoda névváltoztatásának.

Az Észak-Németországban található Tangerhütte kisvárosában 1970 óta Anne Frank egy óvoda neve, aminek a Volksstimme című helyi lap szerint néhány bevándorló szülő nemrég az átnevezését kérte – írta meg a Telex. Az óvoda nevének megváltoztatását a szülők azért javasolták, mert számukra Anne Frank neve nem tartalmaz mély jelentést, és nem mellesleg a gyerekek is nehezen tudnak hozzá kötődni.

Az új név, amit javasoltak a Világfelfedezők Óvoda lenne, ami szerintük sokkal nemzetközibb és jobban érthető. A helyi hírek szerint az intézmény dolgozói közül is többen támogatták az átnevezést.

Azt, hogy milyen hátterű bevándorló szülők javasolták a névváltoztatást nem lehet tudni. A hírt a Times of Israel is megírta, amiben ezt az információt nem pontosították, ezzel is erősítve annak a látszatát, hogy muszlim vallású személyek lehettek a kezdeményezők. Egy helyi nő nyilatkozata szerint azonban nem valószínű, mivel „Tangerhüttében főleg ukránok és oroszok élnek, alig van arab lakótársunk”.

Származástól függetlenül többen nem értenek egyet a kezdeményezéssel. Több németországi zsidó szervezet jelezte, hogy a névváltoztatásnak rendkívül rossz üzenete lenne, főleg most, hogy a Hamász terrorakciója óta, a németországi antiszemitizmus növekedéséről érkeznek a hírek.

Andreas Brohm, a település független polgármestere szerint a névváltoztatáson már év eleje óta gondolkodnak a város vezetői, és nem köthető össze az aktuális Izraeli helyzettel.

„Ha hajlandóak vagyunk ilyen hanyagul elvetni a saját történelmünket, különösen az új antiszemitizmus és szélsőjobboldal előretörésének idején, és ha Anne Frank nevét nem tartjuk közterekre valónak, akkor csak félhetünk és aggódhatunk, amikor az emlékezés kultúrája kerül szóba” – mondta Christoph Heubner, a Nemzetközi Auschwitz Bizottság alelnöke.

 

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.