7 diák 7 percig a valódi gyermekvédelemért állt ki.
Vasárnap délelőtt az Egységes Diákfront aktivistái a Magyar Nemzeti Múzeumhoz vonultak, hogy demonstratívan felhívják a figyelmet a valódi gyermekvédelem a minőségi oktatással kezdődik, nem pedig azzal, hogy a 18 éven aluliakat kitiltják a világhírű World Press kiállításról.
Október 28-án jelent meg a hír, hogy Dúró Dóra, a Mi Hazánk elnökhelyettese által kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárás eredményeképpen Csák János miniszter kérte a Nemzeti Múzeumtól az úgynevezett „gyermekvédelmi” törvény tiszteletben tartását és a kiskorúak kizárását a Nemzetközi Sajtófotó Kiállításról.
Ennek oka az volt, hogy a politikus szerint a kiállítás képei egyrészt az LMBTQI emberek elleni erőszakot, másrészt egy, a szexuális és nemi kisebbségek tagjainak létrehozott idősotthon mindennapjait ábrázolják.
A Magyar Nemzeti Múzeum oldalán a felszólításnak megfelelően, nem sokkal később megjelent, hogy a kiállításra 18 éven aluliak nem válthatnak jegyet. Így nem csak az érintett fotók, hanem az egész kiállítás látogatása tilos a számukra.
„A cenzúra az LMBTQI fiatalok önértékelését, önegyüttérzését rombolja, ami közvetlenül kockázatot jelent az érintettek lelki egészségére, nem beszélve arról, hogy ez nemcsak számukra, de családtagjaikra és tágabb közösségeikre is jelentős terheket ró. Ahhoz, hogy az LMBTQI fiatalok a képességeik szerint tudjanak fejlődni és kibontakozni a lelki egészségüket megőrizve, a közösség és a társadalom teljes jogú részeként, biztonságban kell érezzék magukat”
– mondta el véleményét Beda Balázs, a Háttér Társaság Lelki Egészség Programjának vezetője.
A diákok azért, hogy kifejezzék véleményüket az új szabály kapcsán, felvonultak a múzeum lépcsőjére, majd bekötött szemmel egy-egy táblát tartottak kezükben. A táblák mindegyikén a 7IGEN-es alternatív oktatási népszavazás kérdései voltak olvashatók, ezzel megmutatva, hogy ha a kormány valóban szeretne foglalkozni a gyermekvédelemmel, akkor az oktatás hét legsúlyosabb problémájával kezdje.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
