Diákok tiltakoztak a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőjén a korhatáros fotókiállítás miatt

7 diák 7 percig a valódi gyermekvédelemért állt ki.

Vasárnap délelőtt az Egységes Diákfront aktivistái a Magyar Nemzeti Múzeumhoz vonultak, hogy demonstratívan felhívják a figyelmet a valódi gyermekvédelem a minőségi oktatással kezdődik, nem pedig azzal, hogy a 18 éven aluliakat kitiltják a világhírű World Press kiállításról.

Október 28-án jelent meg a hír, hogy Dúró Dóra, a Mi Hazánk elnökhelyettese által kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárás eredményeképpen Csák János miniszter kérte a Nemzeti Múzeumtól az úgynevezett „gyermekvédelmi” törvény tiszteletben tartását és a kiskorúak kizárását a Nemzetközi Sajtófotó Kiállításról.

Ennek oka az volt, hogy a politikus szerint a kiállítás képei egyrészt az LMBTQI emberek elleni erőszakot, másrészt egy, a szexuális és nemi kisebbségek tagjainak létrehozott idősotthon mindennapjait ábrázolják.

A Magyar Nemzeti Múzeum oldalán a felszólításnak megfelelően, nem sokkal később megjelent, hogy a kiállításra 18 éven aluliak nem válthatnak jegyet. Így nem csak az érintett fotók, hanem az egész kiállítás látogatása tilos a számukra.

„A cenzúra az LMBTQI fiatalok önértékelését, önegyüttérzését rombolja, ami közvetlenül kockázatot jelent az érintettek lelki egészségére, nem beszélve arról, hogy ez nemcsak számukra, de családtagjaikra és tágabb közösségeikre is jelentős terheket ró. Ahhoz, hogy az LMBTQI fiatalok a képességeik szerint tudjanak fejlődni és kibontakozni a lelki egészségüket megőrizve, a közösség és a társadalom teljes jogú részeként, biztonságban kell érezzék magukat”

– mondta el véleményét Beda Balázs, a Háttér Társaság Lelki Egészség Programjának vezetője.

A diákok azért, hogy kifejezzék véleményüket az új szabály kapcsán, felvonultak a múzeum lépcsőjére, majd bekötött szemmel egy-egy táblát tartottak kezükben. A táblák mindegyikén a 7IGEN-es alternatív oktatási népszavazás kérdései voltak olvashatók, ezzel megmutatva, hogy ha a kormány valóban szeretne foglalkozni a gyermekvédelemmel, akkor az oktatás hét legsúlyosabb problémájával kezdje.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.