31 ezernél is többen szavaztak eddig az alternatív oktatási népszavazáson

Az ország első alternatív népszavazásán eddig több mint 30 ezren vettek részt, de összesen 200 ezer szavazatot várnak. 16 éves kortól mindenki elmondhatja a véleményét a magyar oktatás 7 legfontosabb kérdésében.

  • Tornyos Kata

A harmadik nap kezdetére a szavazók száma már átlépte a 30.000 főt. Az aHang és az Egységes Diákfront által koordinált alternatív oktatási referendumon több mint 1300 önkéntes dolgozik reggeltől estig az ország számos pontján – közölte lapunkkal az aHang.

Ahogy már mi is megírtuk, október 23-án elindult a 7IGEN alternatív népszavazás az oktatás jobbátétele érdekében. Három nap alatt már több mint 30 ezer ember adta le a szavazatát. Már hétfőn is 50 helyen várták a résztvevőket országszerte, ugyanakkor a megnyitott helyszínek száma folyamatosan nő. A szavazóhelyek listáját itt nézhetitek meg, online pedig az ELEVE applikáció letöltésével tudjátok elmondani a véleményetek.

“Az eddigi részvételi adatok bizonyítják, hogy az emberek igenis véleményt akarnak mondani az oktatás helyzetéről. Nagyon bizakodóak vagyunk a számok tükrében, ez egy komoly visszacsatolás számunkra, azonban fontos, hogy minél többen vegyenek részt az alternatív népszavazáson és buzdítsák erre családtagjaikat, barátaikat és ismerőseiket is” – értékelte az elmúlt napok részvételi adatait Szalóki Viktor, az aHang szóvivője. Hozzátette azt is,hogy mindenkinek meg kell mozdulnia ahhoz, hogy valódi változásokat érjünk el, a növekvő részvételi adatok ugyanis még több embert tudnak mobilizálni.

A két szervezet célja ezen felül a szavazás eredményét személyesen is eljuttatni az európai uniós döntéshozóknak, többek között az oktatási ügyekkel foglalkozó főigazgatóságnak.

A népszavazás kérdései az alábbiak:

  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar kormány alakítson ki olyan kereteket, amely minden gyermek számára biztosítja a modern, esélyteremtő oktatást?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy széles körű egyeztetés után alkossanak az oktatásban dolgozók és a gyermekek érdekeit szolgáló szabályozást a státusztörvény helyett?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar kormány állítson fel az oktatás teljes egészéért illetékes, felelős és önálló oktatási minisztériumot?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar kormány adjon azonnali minimum 50%-os béremelést a pedagógusoknak?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy állítsák vissza a pedagógusok valódi sztrájkjogát?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy az óvoda és az iskola közösségének legyen valós beleszólása az igazgató kiválasztásába?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy Pintér Sándor belügyminiszter nem alkalmas a köznevelésért felelős miniszteri tisztségre?

     

     

    Hozzászólások

    Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

    „A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

    A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

    Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.