Évek óta balesetveszélyes volt a mászóka, ami rádőlt a csányi óvodásokra

Az óvoda udvarán történt mászókabalesetben egy kislány meghalt, két másik gyerek pedig könnyebben megsérült.

  • Eduline/MTI

Halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt vádat emeltek a 2019-ben történt óvodai mászókabaleset ügyében Csány egykori polgármestere és az óvoda volt vezetője ellen - közölte Konkoly Thege László, a Heves Vármegyei Főügyészség szóvivője szerdán az MTI-vel.

A vádirat szerint a két vádlott az óvodai játszótér üzemeltetésének felelőseként munkaköri kötelességének teljesítését súlyosan és hosszú időn át elmulasztotta. Ez okozta a 2019 őszén bekövetkezett balesetet.

A szóvivő kiemelte, hogy a helyi óvoda udvarán több fából készült játék is volt. A 2011-es kötelező felülvizsgálat megállapította, hogy a mászóka balesetveszélyes. Ilyen esetben a hatályos jogszabályok szerint az üzemeltetőnek - ez esetben a polgármesternek - ki kell javíttatnia az eszközt vagy el kell bontatnia, és ennek elvégzéséig gondoskodnia kell arról, hogy azt ne használják.

Ezt azonban település akkori vezetője elmulasztotta. Ráadásul a játékot 2013 nyarán a polgármester és az óvodavezető tudtával áthelyezték. A munkálatok során eltávolították a mászóka létráját, ami az udvari játék stabilitását is biztosította. Attól kezdve a szerkezetet csupán két földbe ásott, impregnálatlan fenyőgerenda tartotta. A balesetveszélyes játékot a gyerekek az óvodavezető engedélyével a továbbiakban is használták, miközben a tartógerendák föld alatti részei elkorhadtak.

A baleset 2019. szeptember 26-án történt, amikor három óvodás egyszerre volt fenn a 80 kilogramm tömegű mászókán, amely kidőlt és rájuk zuhant. Közülük egy kislányt a fején találta el a keresztgerenda, és a helyszínen életét vesztette. Két társa könnyebben sérült meg.

A Hatvani Járási Ügyészség - beismerésük esetén - mindkét vádlottal szemben másfél év, két és fél évre felfüggesztett fogházbüntetést, emellett 2 millió, illetve 1,25 millió forint pénzbüntetés kiszabását javasolja, valamint azt, hogy a másodrendű vádlottat két évre tiltsák el az óvónői foglalkozástól.

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?