Az óvoda udvarán történt mászókabalesetben egy kislány meghalt, két másik gyerek pedig könnyebben megsérült.
Halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt vádat emeltek a 2019-ben történt óvodai mászókabaleset ügyében Csány egykori polgármestere és az óvoda volt vezetője ellen - közölte Konkoly Thege László, a Heves Vármegyei Főügyészség szóvivője szerdán az MTI-vel.
A vádirat szerint a két vádlott az óvodai játszótér üzemeltetésének felelőseként munkaköri kötelességének teljesítését súlyosan és hosszú időn át elmulasztotta. Ez okozta a 2019 őszén bekövetkezett balesetet.
A szóvivő kiemelte, hogy a helyi óvoda udvarán több fából készült játék is volt. A 2011-es kötelező felülvizsgálat megállapította, hogy a mászóka balesetveszélyes. Ilyen esetben a hatályos jogszabályok szerint az üzemeltetőnek - ez esetben a polgármesternek - ki kell javíttatnia az eszközt vagy el kell bontatnia, és ennek elvégzéséig gondoskodnia kell arról, hogy azt ne használják.
Ezt azonban település akkori vezetője elmulasztotta. Ráadásul a játékot 2013 nyarán a polgármester és az óvodavezető tudtával áthelyezték. A munkálatok során eltávolították a mászóka létráját, ami az udvari játék stabilitását is biztosította. Attól kezdve a szerkezetet csupán két földbe ásott, impregnálatlan fenyőgerenda tartotta. A balesetveszélyes játékot a gyerekek az óvodavezető engedélyével a továbbiakban is használták, miközben a tartógerendák föld alatti részei elkorhadtak.
A baleset 2019. szeptember 26-án történt, amikor három óvodás egyszerre volt fenn a 80 kilogramm tömegű mászókán, amely kidőlt és rájuk zuhant. Közülük egy kislányt a fején találta el a keresztgerenda, és a helyszínen életét vesztette. Két társa könnyebben sérült meg.
A Hatvani Járási Ügyészség - beismerésük esetén - mindkét vádlottal szemben másfél év, két és fél évre felfüggesztett fogházbüntetést, emellett 2 millió, illetve 1,25 millió forint pénzbüntetés kiszabását javasolja, valamint azt, hogy a másodrendű vádlottat két évre tiltsák el az óvónői foglalkozástól.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
