6 kérdés, amivel válasz is kicsikarható a gyerekekből a "mi volt ma a suliban" helyett

A leggyakrabban az a válasz érkezik, hogy "semmi", pedig a legtöbbször csak máshogy kell feltenni a kérdést annak érdekében, hogy érdemi beszélgetést lehessen folytatni a kisebb és nagyobb gyerekekkel.

  • Székács Linda

Mi volt ma a suliban?

Megetted az ebédet?

Ugye, nem hagytad ott a tornazsákot?

- a leggyakrabban ilyen, és ehhez hasonló kérdések hangazanak el a szülőktől, amikor a gyerekük hazaér az iskolából. Bár a kérdések mögött részükről valódi érdeklődés van, a válasz mégis általában csak egyszavas, vagy még annyi se, és csak egy vállvonás nem csak a nagyobb, kamaszodó gyerekek esetében, de a legkisebbek részéről is.

A Hintalovon Alapítvány szerint ez azért van, mert a szülők általában "nem jól" teszik fel a kérdéseiket, a fentiek ugyanis inkább a teljesítményükre kérdeznek rá, nem pedig arra, hogy valójában hogyan érzik magukat.

A teljesítmény helyett a lelkiállapot a fontos

  • Mi volt ma a legjobb dolog, ami a suliban történt?
  • Mesélt ma valaki valamilyen vicceset? És valami furcsát?
  • Ma időben beértetek zeneórára a fociszünet után?
  • Volt édesség a mai ebédhez?
  • Zsófi ma már jobb kedvű volt?
  • Volt ma olyan helyzet, amikor unatkoztál? És olyan, amikor segített neked valaki?

A gyermekjogi civil szervezet szerint az iskolából hazaérve érdemesebb ezekhez hasonló kérdéseken keresztül érdeklődni arról, milyen napja volt a gyerekeknek.

"Nem véletlenül nincs a kérdések között olyan, ami a házi feladat elkészítésére, vagy a történelem dolgozat eredménye felől érdeklődik. Ugyanis ez utóbbiak arról adnak információt, hogy miképpen teljesít a gyerekünk, míg a fentiek az aktuális (lelki)állapotára, érzéseire kérdeznek rá. Ez pedig fontosabb minden matekdolgozatnál" - teszik hozzá.

A társakkal való kapcsolatról, és az iskolai történésekről beszélni pedig azért is fontos, mert csak így derülhet fény arra, ha valakit fizikailag vagy verbálisan bántalmaznak az iskolában, ezzel pedig sokszor a tragédiák is megelőzhetőek lennének.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu