6 kérdés, amivel válasz is kicsikarható a gyerekekből a "mi volt ma a suliban" helyett

A leggyakrabban az a válasz érkezik, hogy "semmi", pedig a legtöbbször csak máshogy kell feltenni a kérdést annak érdekében, hogy érdemi beszélgetést lehessen folytatni a kisebb és nagyobb gyerekekkel.

  • Székács Linda

Mi volt ma a suliban?

Megetted az ebédet?

Ugye, nem hagytad ott a tornazsákot?

- a leggyakrabban ilyen, és ehhez hasonló kérdések hangazanak el a szülőktől, amikor a gyerekük hazaér az iskolából. Bár a kérdések mögött részükről valódi érdeklődés van, a válasz mégis általában csak egyszavas, vagy még annyi se, és csak egy vállvonás nem csak a nagyobb, kamaszodó gyerekek esetében, de a legkisebbek részéről is.

A Hintalovon Alapítvány szerint ez azért van, mert a szülők általában "nem jól" teszik fel a kérdéseiket, a fentiek ugyanis inkább a teljesítményükre kérdeznek rá, nem pedig arra, hogy valójában hogyan érzik magukat.

A teljesítmény helyett a lelkiállapot a fontos

  • Mi volt ma a legjobb dolog, ami a suliban történt?
  • Mesélt ma valaki valamilyen vicceset? És valami furcsát?
  • Ma időben beértetek zeneórára a fociszünet után?
  • Volt édesség a mai ebédhez?
  • Zsófi ma már jobb kedvű volt?
  • Volt ma olyan helyzet, amikor unatkoztál? És olyan, amikor segített neked valaki?

A gyermekjogi civil szervezet szerint az iskolából hazaérve érdemesebb ezekhez hasonló kérdéseken keresztül érdeklődni arról, milyen napja volt a gyerekeknek.

"Nem véletlenül nincs a kérdések között olyan, ami a házi feladat elkészítésére, vagy a történelem dolgozat eredménye felől érdeklődik. Ugyanis ez utóbbiak arról adnak információt, hogy miképpen teljesít a gyerekünk, míg a fentiek az aktuális (lelki)állapotára, érzéseire kérdeznek rá. Ez pedig fontosabb minden matekdolgozatnál" - teszik hozzá.

A társakkal való kapcsolatról, és az iskolai történésekről beszélni pedig azért is fontos, mert csak így derülhet fény arra, ha valakit fizikailag vagy verbálisan bántalmaznak az iskolában, ezzel pedig sokszor a tragédiák is megelőzhetőek lennének.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.