6 kérdés, amivel válasz is kicsikarható a gyerekekből a "mi volt ma a suliban" helyett

A leggyakrabban az a válasz érkezik, hogy "semmi", pedig a legtöbbször csak máshogy kell feltenni a kérdést annak érdekében, hogy érdemi beszélgetést lehessen folytatni a kisebb és nagyobb gyerekekkel.

  • Székács Linda

Mi volt ma a suliban?

Megetted az ebédet?

Ugye, nem hagytad ott a tornazsákot?

- a leggyakrabban ilyen, és ehhez hasonló kérdések hangazanak el a szülőktől, amikor a gyerekük hazaér az iskolából. Bár a kérdések mögött részükről valódi érdeklődés van, a válasz mégis általában csak egyszavas, vagy még annyi se, és csak egy vállvonás nem csak a nagyobb, kamaszodó gyerekek esetében, de a legkisebbek részéről is.

A Hintalovon Alapítvány szerint ez azért van, mert a szülők általában "nem jól" teszik fel a kérdéseiket, a fentiek ugyanis inkább a teljesítményükre kérdeznek rá, nem pedig arra, hogy valójában hogyan érzik magukat.

A teljesítmény helyett a lelkiállapot a fontos

  • Mi volt ma a legjobb dolog, ami a suliban történt?
  • Mesélt ma valaki valamilyen vicceset? És valami furcsát?
  • Ma időben beértetek zeneórára a fociszünet után?
  • Volt édesség a mai ebédhez?
  • Zsófi ma már jobb kedvű volt?
  • Volt ma olyan helyzet, amikor unatkoztál? És olyan, amikor segített neked valaki?

A gyermekjogi civil szervezet szerint az iskolából hazaérve érdemesebb ezekhez hasonló kérdéseken keresztül érdeklődni arról, milyen napja volt a gyerekeknek.

"Nem véletlenül nincs a kérdések között olyan, ami a házi feladat elkészítésére, vagy a történelem dolgozat eredménye felől érdeklődik. Ugyanis ez utóbbiak arról adnak információt, hogy miképpen teljesít a gyerekünk, míg a fentiek az aktuális (lelki)állapotára, érzéseire kérdeznek rá. Ez pedig fontosabb minden matekdolgozatnál" - teszik hozzá.

A társakkal való kapcsolatról, és az iskolai történésekről beszélni pedig azért is fontos, mert csak így derülhet fény arra, ha valakit fizikailag vagy verbálisan bántalmaznak az iskolában, ezzel pedig sokszor a tragédiák is megelőzhetőek lennének.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.