Sokan a hét minden napján, akár többfajta edzésre is járnak gyerekként, de vannak, akiknek a rendszeres mozgást a testnevelés óra jelenti. Utánajártunk, hogy mennyi lehet az ideális testmozgás gyerekkorban.
Már egész kis kortól kezdve a gyerekek számára elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű testmozgás. Általában ők maguk is tisztában vannak a mozgásigényükkel, azonban a mai digitális világban a multimédiás eszközök gyakran elveszik a figyelmüket, ezért érdemes odafigyelni arra, hogy mennyit mozognak.Azt azonban már nem olyan egyszerű megmondani, hogy mennyi az ideális mozgásmennyiség, amire tényleg igényük van.
A gyerekek szükséges fizikai aktivitásának mennyiségéről megoszlanak a vélemények. A szakirodalmi megállapítások rendszeresen változnak. Az viszont általánosan elfogadott, hogy a gyerekek szükséges testmozgásának mennyisége nagyban függ az életkortól.
A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) tanulmánya szerint 3-5 éves korban a gyerekeknek egész nap aktívnak kell lenniük. Míg a 6-17 éves korosztályba tartozó gyerekeknek és a serdülőknek a mindennapi 60 perc mozgás szükséges. A mozgáskultúra alapelemeinek döntő többsége a születéstől kezdve a 10-12 éves korig alakul ki. Ezért fontos már egészen fiatalkortól odafigyelni a megfelelő testmozgásra.
Miért jó a mozgás?
A rendszeres mozgásnak bizonyítottan kedvező hatásai vannak a fizikai- és mentális fejlődésre is. A felnőttkori életminőség kialakítása nem más, mint azoknak a magatartásmintáknak az elsajátítása, amik már a gyerekkorban is kialakultak. A rendszeresen, tervszerűen végzett fizikai aktivitás, amit ha megfelelő szaktudás és elhivatottság mellett kapnak meg a gyerekek, akkor lényegesen hozzásegíti őket az egészséges testi fejlődéshez, a képességek és készségek kialakításához, és az egészséges életmód elemeinek az elsajátításához.
Ha a mozgásfejlődés csak másodlagos tényezőként van kezelve, akkor előfordulhat, hogy nemcsak motorikus, hanem gondolkodási és viselkedési problémák is jelentkezhetnek, melyek kellő odafigyeléssel megelőzhetőek lettek volna.
A 2016/17-es Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet és a Magyar Diáksport Szövetség kutatása szerint, minden negyedik gyerek túlsúlyos vagy elhízott Magyarországon. Az elhízás kialakulásáért többnyire a szülők a felelősek. A gyerekkori elhízás hátterében gyakran a mozgásszegény életmód és/vagy a kalóriadús étrend áll.
A tanulmány szerint a 6-17 éves korban ajánlott:
naponta legalább 60 perc közepes vagy erőteljes intenzitású fizikai aktivitás.
Egy héten az alábbi mozgások ajánlottak:
aerobik edzés: átlagosan napi 60 percnek tartalmaznia kell olyan tevékenységeket, mint a gyaloglás, futás vagy bármi, amitől gyorsabban ver a szív. Erőteljes intenzitású tevékenységet heti három alkalommal kellene végezni.
izomerősítés: ez heti három olyan alkalmat foglal magába, ami során az izmokat erősítik, mint például a falmászás vagy a fekvőtámasz
csonterősítés: ez azokat a mozgástípusokat jelenti, mint például a futás vagy az ugrás. Ezt is heti három alkalommal érdemes végezni.
Sportolás korosztálynak megfelelően
Néhány fizikai aktivitás jobban megfelel a kisebbeknek, mint az idősebbeknek. A fiatal gyerekek általában az izmaikat erősítik, amikor gimnasztikát végeznek az iskolában vagy fára másznak a kertben. Nekik nincs szükségük formális izomerősítő feladatokra, mint a súlyemelés. Azonban mikor elérik a serdülő kort, akkor már direkt súlyemelési edzéseket is végezhetnek.
Túl lehet őket terhelni?
Attól még, hogy a gyerekek mozgásigénye magas, és hamar regenerálódnak, ez nem jelenti azt, hogy nem lehet őket túlterhelni. Ezért a szülőknek mindig oda kell figyelniük arra, hogy a sport előtérbe helyezése ne vezessen alváshiány, szorongás vagy akár fizikai károsodáshoz.
A National Sports ID szerint sok gyerek hagyja abba a rendszeres sportot 13 éves kora után, különféle okokra hivatkozva. Ezek mögött gyakran az áll, hogy az állandó edzések mellett nem jut idejük a szórakozásra és a barátaikra. Gyakran a visszavonulás okai között van, hogy a szülők miatt voltak túlságosan is leterhelve, vagy az edző gyakorolt rájuk nagy nyomást. A túl sok gyakorlás és a kizárólagos győzelemre való fókuszálás sokaknál elveszi a kedvet és az érdeklődését a sport iránt.
Ezekre kell odafigyelni
Ezért a szülőknek időt kell hagynia a gyerekek szabadidejére. Óvodás korban még nem érdemes őket versenyekre járatni. Jó megoldás lehet ebben a korban hagyni, hogy megismerkedhessenek több sportággal is, ha szeretnének. Sokkal jobban fogják élvezni és szeretni a sportot, ha azt ők maguk dönthetnek arról, hogy milyen edzésre szeretnének rendszeresen járni.
Ha már óvodás korban be lett építve a rendszeres testmozgás, akkor az iskolakezdés szakaszában érdemes belőle ideiglenesen visszavenni. Ugyanis kezdetben az iskola jobban leterheli a gyerekeket a sok változás miatt, ami körülöttük zajlik. Később aztán, ha már megszokta az új rendszert, akkor fokozatosan vissza lehet térni a több mozgáshoz.
Azért is fontos bevezetni a gyerekek életébe a rendszeres testmozgást, mivel az elhízásnak számos negatív egészségügyi következménye lehet, és összefüggésbe hozható a felnőttkori korai halálozással. A túlsúlyos és elhízott gyerekek nagyobb valószínűséggel maradnak elhízottak felnőttkorukban is.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
