Kampányt indítottak az ADHD rendellenesség tudatosításának hónapja alkalmából

A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar Magyarországon az iskoláskorú gyerekek 8-10 százalékát is érinti.

A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) egy neurológiai eredetű, vagy veleszületett, vagy a fejlődés során kialakult rendellenesség, melynek vezető tünete a figyelemzavar, kísérő tünetei pedig a hiperaktivitás, feledékenység és a gyenge impulzuskontroll (szétszórtság, nyüzsgés, figyelmetlenség). Lehet részképesség-zavar, de akad olyan súlyossági fok, hogy sajátos nevelési igényhez (SNI) vezet.

Ahhoz, hogy felnőttként boldogulni tudjanak a különböző élethelyzetekben, fontos, hogy helyesen tudjanak szöveget értelmezni. Ehhez nélkülözhetetlen a gyerek- és kamaszkori olvasás. Azonban társaiktól eltérően, a figyelemzavarosoknak ez kifejezetten nehéz feladat, mivel 20 percnél hosszabb ideig nem képesek fókuszálni. Emiatt rendszerint hiányosak maradnak az ismereteik a tanulmányaik során, amik később a felnőtt korban sok hátrányt jelenthetnek.

Az ADHD tudatosításának hónapja alkalmából egy közösségi finanszírozású kampányt indított Kertész Beáta, az Örömmel élni! Alapítvány elnöke, és Hajdu Ágnes, az ADHD Egyesület szakmai vezetője.

A speciális képességű gyerekek szövegértési készségeinek fejlesztésére készítettek a Kópé-Ráció képregényt, ami képes lehet lekötni a nem átlagos gyerekeket is.

A képregény attól olyan különleges, hogy bár a borítója színes, de a tartalma fekete-fehér. A készítők szerint így az agy kevésbé fárad el, az olvasás koncentráltabbá válik, nem tereli el a figyelmet a lényegről. Emellett pedig a történet sok-sok humorral és állati földalatti szuperhősökkel teli. A hátoldalán társasjátékot, belül pedig kreatív és interaktív kihívásokat rejt.

A Kópé-Ráció KÉPREGÉNYT-t nem csak a 8-12 év közötti figyelemzavaros gyerekek szüleinek ajánlják a szerzők, de terapeutáknak és iskolai szakembereknek is a segítségére lehet. Az alkotók a különbleges képregény létrehozására a közösségi finanszírozást választották. A kampány indulását nem véletlenül időzítették októberre, hiszen most van az ADHD tudatosításának hónapja.

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.