Megemlékezést tartanak Franciaországban a pénteken halálra késelt tanárról

Hétfőn délután több helyen is egy perces néma csenddel emlékeznek meg arról a tanárról, akit pénteken az észak-franciaországi Arras gimnáziumában halálra késelt egy radikális iszlamista, aki az iskola egyik volt diákja.

Pénteken egy csecsen származású orosz állampolgár, a 20 éves Mohamed Moguskov késsel támadt rá az emberekre egy észak-franciaországi gimnáziumban Arrasban. A támadás során egy tanárnő életét vesztette, és további két ember is megsebesült - írta meg az MTI.

A vasárnapi városközpontban rendezett megemlékezésen jelen voltak az érintett középiskola, a Gambetta gimnázium tanárai és diákjai, valamint Arras több ezer lakója.

Most hétfőn a francia nagyvárosok polgármesteri hivatalainál és valamennyi franciaországi oktatási intézményben egyperces csenddel emlékeznek meg Samuel Patyról és Dominique Bernardról – jelentette be Gabriel Attal oktatási miniszter és Anne Hidalgo párizsi polgármester.

A merényletet Emmanuel Macron államfő iszlamista terrorizmusnak nevezte, aminek ügyében a terrorelhárítási ügyészség vizsgálatot indított. Moguskovot a támadást követően még a helyszínen őrizetbe vettek a rendőrök.

A francia államfő a gimnáziumban tett látogatásán pénteken emlékeztett arra, hogy

"szinte napra pontosan három évvel Samuel Paty meggyilkolása után ismét egy iskolában csapott le az iszlamista terrorizmus barbarizmusa",

amikor is 2020. október 16-án egy csecsen iszlamista lefejezett a nyílt utcán egy történelemtanárt, Samuel Patyt, a Párizshoz közeli Conflans-Sainte-Honorine-ban azért, mert tíz nappal korábban a szólásszabadságról tartott óráján Mohamed profétáról készített karikatúrákat mutatott be a tanulóknak. A 18 éves iszlamista támadót a helyszínen lelőtték a rendőrök.

Elisabeth Borne miniszterelnök azt mondta, hogy a kormány országszerte biztonságot ígér a tanároknak, a megemelt készültség következtében pedig hétezer katona is erősíti a biztonsági erőket az utcákon.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.