"A harag napja": a brit szülők negyede inkább nem küldte a gyerekét pénteken zsidó iskolába

Rishi Sunak miniszterelnök elítélte a diszkrimináció növekedését a szigetországban.

  • Székács Linda

Aggódtak a gyerekeik biztonsága miatt, ezért a szülők mintegy negyede nem küldte a gyerekét zsidó iskolába október 13-án az Egyesült Királyságban, miután az izraeli konfliktust kirobbantó Hamász terrorszervezet akkorra hirdette meg "a harag napját" - írja a Sky News.

David Meyer, a 130 iskolát képviselő Partnerships for Jewish Schools (PaJes) vezérigazgatója szerint van olyan londoni intézmény, ahol ez az arány a 40 százalékot is elérte, néhány iskola pedig inkább az ideiglenes bezárás mellett döntött és a diákokat is arra figyelmeztették, hogy a támadások elkerülése érdekében inkább "álcázzák" az egyenruhájukat.

A helyzettel kapcsolatban az ország miniszterelnöke, Rishi Sunak is megszólalt, aki undorítónak nevezte a diszkrimináció növekedését és felhívta a figyelmet arra, hogy azoknak, akik gyűlöletre vagy erőszakra uszítanak a törvényekkel kell majd szembenézniük.

A tanítás várhatóan hétfőn folytatódik az ideiglenesen bezárt iskolákban.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.