Pukli István: „A tűzoltás nem azonos az oktatásirányítással”
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
Nehéz helyzetben vannak a részmunkaidős pedagógusok. Van akinek a januári béremelés után is jóval kevesebb lesz a fizetése, mint amennyi eddig volt.
A hvg.hu egy felhívásában kérdezte meg a részmunkaidőben foglalkoztatott tanárokat, hogy a státusztörvény alapján hogyan változott a helyzetük. Az egyik tanár részletes beszámolót adott saját történetéről.
A válaszadó tanárnak 35 ezer forinttal csökkent szeptembertől a fizetése. Állítása szerint még a januári emelés után sem lesz jobb a keresete.
A férfi azt mondta a lapnak, hogy évtizedek óta 20 órában tanít, ami régen még teljes munkaidőnek számított, mára azonban ez csak részmunkaidőt jelent. Szeptemberig a kötelező tanórák számához (22) viszonyítva kalkulálták a bérét, azonban az óraszám megemelése óta a kötelező 24-hez arányosítják a fizetését.
Ezzel az eddigi 428 ezer forintos fizetése 378 ezerre csökkent.
„Abból az egyetlen okból kifolyólag kívánom, hogy én legyek a rekorder, mert ha nem, akkor az azt jelenti, hogy más tanár még ennél is rosszabbul jár.”
- nyilatkozta a HVG-nek.
Bár januártól megváltozik a státusza és ezzel együtt a fizetése is növekedni fog, de „várhatóan” így is csak 410 ezer forintot fog keresni a pedagógus II. besorolásban. Ezzel a helyzettel sajnos nincs egyedül, ugyanis az összes részmunkaidős tanár érintett. De vannak olyanok is, akiknek a kötelező óraszáma emelkedett úgy, hogy a fizetése ugyanannyi maradt, mint amennyi eddig is volt.
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
A Tanítanék Mozgalom egyik alapítója a státusztörvény miatt hagyta el a tanári pályát 2023-ban. Szeptembertől egy miskolci gimnáziumban tér vissza a tanterembe.
A két legnagyobb pedagógus-szakszervezet is reagált Rétvári Bence nyilatkozatára, miután a politikus a Tisza-kormányon kérte számon az oktatást segítő dolgozók béremelését, és az esetleges őszi sztrájkot is szóba hozta. A NOKS- és technikai dolgozók bérrendezését ugyanakkor a szakszervezetek hosszú ideje napirenden tartják: korábban sztrájkot is hirdettek miatta, most pedig ismét egy már korábban megfogalmazott követelésükre hívták fel a figyelmet.
„Olyan oktatást szeretnék Magyarországon, ahol nem dirigálunk” – mondta Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a nagykanizsai Dr. Mező Ferenc Gimnázium tanévnyitóján. A miniszter szerint az iskolának a kreativitás terévé kell válnia, és fontos, hogy a diákok hangját is meghallják. Lannert emellett bejelentette, hogy hamarosan béremelés jön a nevelést és oktatást segítő dolgozóknál.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Miközben volt olyan képzés, ahová 500 pont kellett, és olyan is, ahová 177 ponttal be lehetett kerülni, több száz meghirdetett képzés végül nem indult el a 2026-os pótfelvételin.
Összeszedtük, mit kell elintéznetek a sikeres pótfelvételi után.
A kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár Kecskeméten és Szolnokon beszélt az előttük álló közös munkáról.
Miközben arra pontos előírás vonatkozik, hány foknak kell lennie legalább a tantermekben, felső hőmérsékleti határ jelenleg nincs az iskolákban - ezzel kapcsolatban sürget most változást a Tanítanék Mozgalom.