Az elismert tudós a Nobel-díjjal kapcsolatban háromszor is a magyarországi tanárok helyzetéről beszélt. Igaz, nem minden médium találta fontosnak ezt megosztani.
"Vannak Kiss tanár bácsijaink, Láng tanár bácsijaink, Vermes tanár bácsijaink. Hogy ők hogyan keletkeznek, ahhoz én már nem értek, de talán ezen a ponton szeretném megjegyezni, hogy rendkívüli aggodalommal figyelem a magyarországi tanári szakma jelenlegi megbecsültségét és itt a tévén keresztül is szeretnék apellálni a döntéshozókra, hogy tegyenek meg mindent, amit a lehetőségek megengednek annak érdekében, hogy ennek a szakmának a becsülete helyre álljon minél gyorsabban. Ugyanis ha ez nem sikerül, és nem lesznek a jövőben Kiss tanár bácsijaink, Láng tanár bácsijaink és Vermes tanár bácsijaink, akkor egészen biztosan nem lesznek Nobel-díjaink. És ez még a legkisebb baj" - ezt válaszolta Krausz Ferenc Nobel-díjas magyar fizikus az M5 műsorvezetőjének azon kérdésére, hogy "mit tudunk mi, magyarok," ami miatt sok Nobel-díjas tudóssal büszkélkedhetünk.
Elsőként a 444 vette észre, hogy a múlt héten fizikai Nobel-díjat kapó, jelenleg Németországban élő móri származású Krausz Ferenc a lehetőséget megragadva már több állami médiában is a tanárok helyzetéről üzent a döntéshozóknak. Az M5-ön elhangzott nyilatkozata előtt a Hír Tv-ben is felhívta a figyelmet arra, hogy
„Óriási a jelentősége annak, hogy ilyen kiváló tanáraink a jövőben is legyenek, és ennek megfelelően óriási a jelentősége annak is, hogy a tanári szakma becsületét minél előbb próbáljuk meg maximálisan helyreállítani” majd az Inforádióban is arról beszélt, hogy a tanárok hatása döntő jelentőségű abban a kérdésben, hogy egy fiatal mit kezd magával. Példaként a saját tanárait hozta, köztük azt a móri tanárt, akinek az óráin megszerette a fizikát.
A tudós köztévében elhangzott nyilatkozatáról a Magyar Távirati Iroda (MTI) is beszámolt, az összefoglalójukból viszont - a magyar sajtószabadság értelmében - egyszerűen kihagyták Krausz Ferenc ezen üzenetét.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
