Szakképzés: ilyen opciók vannak a gimnáziumon túl

Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a szakképzés rendszeréről, a választható szakmáktól kezdve, a tanterveken át az ösztöndíjig.

  • Tornyos Kata
A szakképzési rendszert átalakította a kormány a 2020/21-es tanévre. Ez azt jelenti, hogy a  nyolcadikosok két fő intézménytípus típus közül választhatna: szakképző iskolák, illetve a technikumok közül.
Technikum

Ezekben az intézményekben a diákok öt éven át tanulnak: már a 9. évfolyamtól vannak szakmai alapozó tárgyaik, a 10. évfolyam végén ezekből egy úgynevezett ágazati alapvizsgát kell tenniük. A közismereti tárgyak oktatása eltér a gimnáziumitól: a kötelező érettségi tárgyakból (magyar, matematika, történelem) a technikumba járók ugyanazt és ugyanolyan óraszámban tanulják, mint a gimnazisták, de például a második idegen nyelv oktatása nem kötelező, és a művészeti foglalkozások is hiányoznak az órarendből.
A tanulók a 12. évfolyam végén csak három tantárgyból tehetnek előrehozott érettségit, az idegen nyelvi és a szakmai érettségit pedig egy évvel később szerzik meg. A szakmai érettségi emelt szintű érettséginek minősül, így öt év tanulás után egyszerre kapják meg az érettségi bizonyítványt és a technikusi végzettséget. Ennek köszönhetően tovább is tanulhatnak a felsőoktatásban. Azok már jóval nehezebb helyzetben vannak, akik 17-18 évesen jönnek rá, hogy nem az addig tanult szakmában képzelik el a jövőjüket, hanem egészen más területen szereznének diplomát – előfordulhat, hogy nekik egy vagy két plusz tantárgyból is le kell érettségizniük ahhoz, hogy bejuthassanak a kiválasztott szakra.

A felvételi eljárás és a pontszámítás a kilencedik osztályba jelentkezéskor ugyanolyan, mint a gimnáziumokban. Az intézmények egy része csak az általános iskolai jegyeket, más iskolák az írásbeli eredményét is figyelembe veszik a diákok rangsorolásakor, esetleg szóbeli meghallgatást is tartanak. Februárban hozta nyilvánosságra a technikumok országos rangsorát az Innovatív Képzéstámogató Központ (IKK). Itt megnézhetitek, hogy a budapesti technikumok közül melyek érték el a legjobb eredményt.

Szakképző iskolák

Ebben az iskolatípusban a szakmai ismeretek vannak a középpontban, a képzések után nem jár érettségi. A szakképző iskolák a technikumokkal szemben nem öt-, hanem hároméves képzéseket indítanak: az első évben a tanulók ismerkednek az általuk választott ágazati képzéssel, majd 9. évfolyam után történik a szakmaválasztás, amit két évig tanulnak elsősorban munkaszerződés keretében és duális képzésben. Ez azt jelenti, hogy egyszerre zajlik az oktatás az intézményben és a vállalatoknál, cégeknél. Ennek a tanulási formának egyik előnye, hogy a jól teljesítő diákoknak szinte biztos az álláslehetőségük annál a cégnél, ahol a gyakorlatukat végezték. A duális képzésben résztvevők havonta legalább 100 ezer, legfeljebb 170 ezer forint közötti munkabérre számíthatnak, amelynek megállapításánál figyelembe veszik a tanuló szakmai felkészültségét, tanulmányi eredményeit is. A szakképző iskolákban közismereti tanórák és szakmai órák is vannak, és a végzés után itt is nyitott a lehetőség az érettségi vagy akár a technikusi képzettség megszerzésére, ehhez viszont a szakma megszerzése után még legalább két évet a közoktatásban kell tölteni.

25 ágazat alapszakmája közül lehet választani

A szakképzésbe készülők 25 ágazat több mint 170 alapszakmája közül választhatnak. A technikumba jelentkezők a bor- és pezsgőgyártótól és az épületgépésztől a bányaipari technikuson, a honvéd kadéton és a fogászati asszisztensen át akár fodrásznak vagy vegyésztechnikusnak is tanulhatnak. Míg a szakképző iskolába készülők többek között péknek, öntvénykészítőnek, kereskedelmi értékesítőnek vagy akár divatszabónak is tanulhatnak, de a hároméves képzéssel lehetnek képesített hajósok, hegesztők és kőfaragók is.

Ösztöndíjat is szerezhettek

A támogatás az ágazati alapoktatás során 8 ezer forint a technikumokban, míg 16 ezer forint a szakképző iskolákban. A szakirányú oktatásban már a tanulmányi eredmény befolyásolja az ösztöndíjat, de havi 8 és 59 ezer forint közötti összeggel számolhatnak a diákok, emellett rászorultsági támogatásra és pályakezdő juttatásra is jogosultak lehetnek.

A fent említett opciók mellett egyre népszerűbbek az olyan tanfolyamok is, amelyekkel néhány hónap alatt számos munkaterületen már államilag is elismert szakképesítést lehet szerezni – ilyen például a dajka, szobafestő vagy raktáros képzések. A felnőttképzésben induló tanfolyamok nagy részéért fizetni kell, de sok esetben lehetőség van a részletfizetésre. Ezekről a képzésekről ebben a cikkünkben olvashattok részletesebben.

 

 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.