Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a szakképzés rendszeréről, a választható szakmáktól kezdve, a tanterveken át az ösztöndíjig.
A felvételi eljárás és a pontszámítás a kilencedik osztályba jelentkezéskor ugyanolyan, mint a gimnáziumokban. Az intézmények egy része csak az általános iskolai jegyeket, más iskolák az írásbeli eredményét is figyelembe veszik a diákok rangsorolásakor, esetleg szóbeli meghallgatást is tartanak. Februárban hozta nyilvánosságra a technikumok országos rangsorát az Innovatív Képzéstámogató Központ (IKK). Itt megnézhetitek, hogy a budapesti technikumok közül melyek érték el a legjobb eredményt.
Szakképző iskolák
Ebben az iskolatípusban a szakmai ismeretek vannak a középpontban, a képzések után nem jár érettségi. A szakképző iskolák a technikumokkal szemben nem öt-, hanem hároméves képzéseket indítanak: az első évben a tanulók ismerkednek az általuk választott ágazati képzéssel, majd 9. évfolyam után történik a szakmaválasztás, amit két évig tanulnak elsősorban munkaszerződés keretében és duális képzésben. Ez azt jelenti, hogy egyszerre zajlik az oktatás az intézményben és a vállalatoknál, cégeknél. Ennek a tanulási formának egyik előnye, hogy a jól teljesítő diákoknak szinte biztos az álláslehetőségük annál a cégnél, ahol a gyakorlatukat végezték. A duális képzésben résztvevők havonta legalább 100 ezer, legfeljebb 170 ezer forint közötti munkabérre számíthatnak, amelynek megállapításánál figyelembe veszik a tanuló szakmai felkészültségét, tanulmányi eredményeit is. A szakképző iskolákban közismereti tanórák és szakmai órák is vannak, és a végzés után itt is nyitott a lehetőség az érettségi vagy akár a technikusi képzettség megszerzésére, ehhez viszont a szakma megszerzése után még legalább két évet a közoktatásban kell tölteni.
25 ágazat alapszakmája közül lehet választani
A szakképzésbe készülők 25 ágazat több mint 170 alapszakmája közül választhatnak. A technikumba jelentkezők a bor- és pezsgőgyártótól és az épületgépésztől a bányaipari technikuson, a honvéd kadéton és a fogászati asszisztensen át akár fodrásznak vagy vegyésztechnikusnak is tanulhatnak. Míg a szakképző iskolába készülők többek között péknek, öntvénykészítőnek, kereskedelmi értékesítőnek vagy akár divatszabónak is tanulhatnak, de a hároméves képzéssel lehetnek képesített hajósok, hegesztők és kőfaragók is.
Ösztöndíjat is szerezhettek
A támogatás az ágazati alapoktatás során 8 ezer forint a technikumokban, míg 16 ezer forint a szakképző iskolákban. A szakirányú oktatásban már a tanulmányi eredmény befolyásolja az ösztöndíjat, de havi 8 és 59 ezer forint közötti összeggel számolhatnak a diákok, emellett rászorultsági támogatásra és pályakezdő juttatásra is jogosultak lehetnek.
A fent említett opciók mellett egyre népszerűbbek az olyan tanfolyamok is, amelyekkel néhány hónap alatt számos munkaterületen már államilag is elismert szakképesítést lehet szerezni – ilyen például a dajka, szobafestő vagy raktáros képzések. A felnőttképzésben induló tanfolyamok nagy részéért fizetni kell, de sok esetben lehetőség van a részletfizetésre. Ezekről a képzésekről ebben a cikkünkben olvashattok részletesebben.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
