A Klebelsberg Központ szerint szerződésszegésnek számít, ha a megváltozott státusz miatt az egykori Klebelsberg-ösztöndíjas kémia-matematika szakos tanár nem szeretné folytatni a munkát.
„A középiskolában nagyon szerettem a kémiát és a pedagógia is érdekelt. Már végzős gimnazistaként voltak magántanítványaim. Soha nem merült fel bennem, hogy ne tanárként dolgozzak” - nyilatkozta a hvg360-nak Pitlik László kémia-matematika szakos tanár, aki az elsők között jelentkezett 2013-ban a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Programjára (KKÖP). Az ösztöndíjról szóló szerződésben László vállalta, hogy miután megszerzi a diplomát:
László jó tanulmányi eredményeinek köszönhetően végig a legmagasabb juttatásban részesült: havi nettó 75 ezer forintot kapott. Lediplomázása után pedig kémia-matematika szakos nevelőtanárként kezdett dolgozni a budapesti Táncsics Mihály Tehetséggondozó Kollégiumban. Két tanévet dolgozott le a vállalt 6-szor 10 hónapból, de a státusztörvény miatt elgondolkodott a folytatáson.
László levelezésbe kezdett a Klebersberg Központtal annak kapcsán, hogy garantálható-e az első ösztöndíjas évfolyamokban kikötött közalkalmazotti jogviszony. Hosszas huzavona után kiderült, hogy nem. Kiderült, hogy amennyiben a fiatal pedagógus nem kívánja folytatni az új jogállásban, esetleg munkaviszonyban a KK valamely partnerintézményében a munkát, akkor
szerződésszegés miatt vissza kell fizetnie a még le nem dolgozott éveknek megfelelő támogatás összegét. Ez László esetében közel hárommillió forint.
László ezután a PDSZ-től és a TASZ-tól is jogsegélyt kért. Végül úgy döntött még augusztusban, hogy egy év fizetés nélkül szabadságot vesz ki, hogy megnézze hogyan működik a gyakorlatban a státusztörvény. A kérelmét először elutasították, hiszen a kollégiumban tanárhiány miatt csak nehezen tudták volna pótolni a munkáját. Végül azonban mégis megkapta az engedélyt, így ebben a tanévben László az European Solidarity Corps – ESC keretében önkéntes tanár lesz Lettországban. Munkájáért cserébe nemcsak szállást, ellátást és útiköltség-térítést kap, hanem legalább annyi zsebpénzt is, amennyi az itthoni fizetése lenne.
A teljes cikket a hvg360-on tudjátok elolvasni.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
