Státusztörvény: ha felmond, három millió forintot kellene visszafizetnie az egykori Klebelsberg-ösztöndíjas tanárnak

A Klebelsberg Központ szerint szerződésszegésnek számít, ha a megváltozott státusz miatt az egykori Klebelsberg-ösztöndíjas kémia-matematika szakos tanár nem szeretné folytatni a munkát.

„A középiskolában nagyon szerettem a kémiát és a pedagógia is érdekelt. Már végzős gimnazistaként voltak magántanítványaim. Soha nem merült fel bennem, hogy ne tanárként dolgozzak” - nyilatkozta a hvg360-nak Pitlik László kémia-matematika szakos tanár, aki az elsők között jelentkezett 2013-ban a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Programjára (KKÖP). Az ösztöndíjról szóló szerződésben László vállalta, hogy miután megszerzi a diplomát:

  • olyan állami intézményben fog dolgozni, amit a Klebelsberg Központ (KK) is jóváhagy
  • minimum annyi ideig, ameddig kapta az ösztöndíjat.

László jó tanulmányi eredményeinek köszönhetően végig a legmagasabb juttatásban részesült: havi nettó 75 ezer forintot kapott. Lediplomázása után pedig kémia-matematika szakos nevelőtanárként kezdett dolgozni a budapesti Táncsics Mihály Tehetséggondozó Kollégiumban. Két tanévet dolgozott le a vállalt 6-szor 10 hónapból, de a státusztörvény miatt elgondolkodott a folytatáson.

László levelezésbe kezdett a Klebersberg Központtal annak kapcsán, hogy garantálható-e az első ösztöndíjas évfolyamokban kikötött közalkalmazotti jogviszony. Hosszas huzavona után kiderült, hogy nem. Kiderült, hogy amennyiben a fiatal pedagógus nem kívánja folytatni az új jogállásban, esetleg munkaviszonyban a KK valamely partnerintézményében a munkát, akkor

szerződésszegés miatt vissza kell fizetnie a még le nem dolgozott éveknek megfelelő támogatás összegét. Ez László esetében közel hárommillió forint.

László ezután a PDSZ-től és a TASZ-tól is jogsegélyt kért. Végül úgy döntött még augusztusban, hogy egy év fizetés nélkül szabadságot vesz ki, hogy megnézze hogyan működik a gyakorlatban a státusztörvény. A kérelmét először elutasították, hiszen a kollégiumban tanárhiány miatt csak nehezen tudták volna pótolni a munkáját. Végül azonban mégis megkapta az engedélyt, így ebben a tanévben László az European Solidarity Corps – ESC keretében önkéntes tanár lesz Lettországban. Munkájáért cserébe nemcsak szállást, ellátást és útiköltség-térítést kap, hanem legalább annyi zsebpénzt is, amennyi az itthoni fizetése lenne.

A teljes cikket a hvg360-on tudjátok elolvasni.

 

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.