A Klebelsberg Központ szerint szerződésszegésnek számít, ha a megváltozott státusz miatt az egykori Klebelsberg-ösztöndíjas kémia-matematika szakos tanár nem szeretné folytatni a munkát.
„A középiskolában nagyon szerettem a kémiát és a pedagógia is érdekelt. Már végzős gimnazistaként voltak magántanítványaim. Soha nem merült fel bennem, hogy ne tanárként dolgozzak” - nyilatkozta a hvg360-nak Pitlik László kémia-matematika szakos tanár, aki az elsők között jelentkezett 2013-ban a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Programjára (KKÖP). Az ösztöndíjról szóló szerződésben László vállalta, hogy miután megszerzi a diplomát:
László jó tanulmányi eredményeinek köszönhetően végig a legmagasabb juttatásban részesült: havi nettó 75 ezer forintot kapott. Lediplomázása után pedig kémia-matematika szakos nevelőtanárként kezdett dolgozni a budapesti Táncsics Mihály Tehetséggondozó Kollégiumban. Két tanévet dolgozott le a vállalt 6-szor 10 hónapból, de a státusztörvény miatt elgondolkodott a folytatáson.
László levelezésbe kezdett a Klebersberg Központtal annak kapcsán, hogy garantálható-e az első ösztöndíjas évfolyamokban kikötött közalkalmazotti jogviszony. Hosszas huzavona után kiderült, hogy nem. Kiderült, hogy amennyiben a fiatal pedagógus nem kívánja folytatni az új jogállásban, esetleg munkaviszonyban a KK valamely partnerintézményében a munkát, akkor
szerződésszegés miatt vissza kell fizetnie a még le nem dolgozott éveknek megfelelő támogatás összegét. Ez László esetében közel hárommillió forint.
László ezután a PDSZ-től és a TASZ-tól is jogsegélyt kért. Végül úgy döntött még augusztusban, hogy egy év fizetés nélkül szabadságot vesz ki, hogy megnézze hogyan működik a gyakorlatban a státusztörvény. A kérelmét először elutasították, hiszen a kollégiumban tanárhiány miatt csak nehezen tudták volna pótolni a munkáját. Végül azonban mégis megkapta az engedélyt, így ebben a tanévben László az European Solidarity Corps – ESC keretében önkéntes tanár lesz Lettországban. Munkájáért cserébe nemcsak szállást, ellátást és útiköltség-térítést kap, hanem legalább annyi zsebpénzt is, amennyi az itthoni fizetése lenne.
A teljes cikket a hvg360-on tudjátok elolvasni.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
