Csak találgotások vannak arról, hogy hány pedagógus hiányzik a rendszerből, ugyanis a kormány szerint nincs tanárhiány, míg a Pedagógusok Szakszervezete húszezres nagyságrendről beszél. Mostantól a találgatás is nehezebb lesz, mert októbertől nem mérik, hogy hány állás van betöltetlenül.
A közoktatási intézmények statisztikai jelentésében októbertől nem mérik, hogy hány pedagógusi állás van betöltetlenül, és ezt az Oktatási Hivatal honlapján sem jelenítik már meg – tudta meg az RTL Híradó.
"A kormány ezzel a pedagógushiányt akarja eltakarni, és nemlétezővé tenni a problémát"
– nyilatkozta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke az rtl.hu-nak. Felidézte, hogy áprilistól kezdve kisebb felmondáshullám tapasztalható a jogállásváltásról szóló, úgynevezett státusztörvény miatt. „A kormány nem akarja a valóságot tudni ebben a kérdéskörben, csak ködösíteni hajlandó” – tette hozzá.
Ezeket az eddig nyilvános adatokat a szakszervezetek is használták, hogy rájuk hivatkozva beszéljenek az oktatásban rejlő problémákról. 670-en jelentették be a felmondásukat július 1. és augusztus 1. között országszerte a PDSZ közérdekű adatigénylése szerint. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete augusztus első napjaiban kereste fel az ország hatvan tankerületét azzal a kérdéssel, hogy hányan jelezték a felmondásukat, és hány valósult meg azok közül a fentebb említett időszakban. A pontos listát arról, hogy melyik tankerületből hányan távoztak, itt találjátok.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
