Csak találgotások vannak arról, hogy hány pedagógus hiányzik a rendszerből, ugyanis a kormány szerint nincs tanárhiány, míg a Pedagógusok Szakszervezete húszezres nagyságrendről beszél. Mostantól a találgatás is nehezebb lesz, mert októbertől nem mérik, hogy hány állás van betöltetlenül.
A közoktatási intézmények statisztikai jelentésében októbertől nem mérik, hogy hány pedagógusi állás van betöltetlenül, és ezt az Oktatási Hivatal honlapján sem jelenítik már meg – tudta meg az RTL Híradó.
"A kormány ezzel a pedagógushiányt akarja eltakarni, és nemlétezővé tenni a problémát"
– nyilatkozta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke az rtl.hu-nak. Felidézte, hogy áprilistól kezdve kisebb felmondáshullám tapasztalható a jogállásváltásról szóló, úgynevezett státusztörvény miatt. „A kormány nem akarja a valóságot tudni ebben a kérdéskörben, csak ködösíteni hajlandó” – tette hozzá.
Ezeket az eddig nyilvános adatokat a szakszervezetek is használták, hogy rájuk hivatkozva beszéljenek az oktatásban rejlő problémákról. 670-en jelentették be a felmondásukat július 1. és augusztus 1. között országszerte a PDSZ közérdekű adatigénylése szerint. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete augusztus első napjaiban kereste fel az ország hatvan tankerületét azzal a kérdéssel, hogy hányan jelezték a felmondásukat, és hány valósult meg azok közül a fentebb említett időszakban. A pontos listát arról, hogy melyik tankerületből hányan távoztak, itt találjátok.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
