Belügyminisztériumi utasításra az iskolák ezután magánadományokat csak állami jóváhagyással fogadhatnak el

A Pintér-féle belügy utasításba adta, hogy csak a tankerületek és a Klebelsberg Központ fogadhatja el az oktatási intézményeknek szánt magán- vagy civil felajánlásokat.

Egy belügyminisztériumi utasításból derült ki, hogy az idei tanévtől kezdve már nem az oktatási intézmény vezetője, hanem az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ (KK) dönt az adományok elfogadásáról – írta meg a Népszava. Az utasítást idén nyáron hirdették ki és június 25-én lépett hatályba.

Bruttó kétmillió forint alatt, a tankerületi fenntartásában lévő köznevelési intézményeknek és a tankerületi központoknak szánt adományokról a tankerületi központok igazgatói dönthetnek. Az új szabály értelmében azonban ezalól kivételt képez, ha az adományozó magánszemély, civil szervezet, illetve nem belföldi önkormányzati vagy állami többségi tulajdonban lévő gazdasági társaság. Ilyen esetben mostmár a KK elnöke, Hajnal Gabriella dönt ezeknek az adományoknak is az elfogadásáról. A változtatások előtt a KK csak akkor döntött az adomány elfogadásáról, ha az meghaladta a bruttó kétmillió forintot.

A Népszava megkérdezte a Klebelsberg Központot, hogy milyen szempontok alapján döntik el az adományok elfogadását, illetve elutasítását. Válaszukban az alábbit közölték:

döntés előtt a tankerületi központokkal együtt megvizsgálják az adományozó által megjelölt célok teljesíthetőségét és következményeit, az adomány működési feltételeinek meglétét, az adomány műszaki állapotát, rendeltetésszerű használatra való alkalmasságát.

A KK azt is közölte, hogy a BM utasítás nem ad arra lehetőséget, hogy az adomány más intézményhez kerüljön, mint ahová az adományozó szánta. Azonban, ha például egy magánszemély úgy adományoz pénzösszeget egy iskolának, hogy nem mondja meg, pontosan milyen célból adja a pénzt, nemcsak annak elfogadásáról, hanem a felhasználásáról is a KK dönt az iskolavezetés helyett.

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?