A Pintér-féle belügy utasításba adta, hogy csak a tankerületek és a Klebelsberg Központ fogadhatja el az oktatási intézményeknek szánt magán- vagy civil felajánlásokat.
Egy belügyminisztériumi utasításból derült ki, hogy az idei tanévtől kezdve már nem az oktatási intézmény vezetője, hanem az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ (KK) dönt az adományok elfogadásáról – írta meg a Népszava. Az utasítást idén nyáron hirdették ki és június 25-én lépett hatályba.
Bruttó kétmillió forint alatt, a tankerületi fenntartásában lévő köznevelési intézményeknek és a tankerületi központoknak szánt adományokról a tankerületi központok igazgatói dönthetnek. Az új szabály értelmében azonban ezalól kivételt képez, ha az adományozó magánszemély, civil szervezet, illetve nem belföldi önkormányzati vagy állami többségi tulajdonban lévő gazdasági társaság. Ilyen esetben mostmár a KK elnöke, Hajnal Gabriella dönt ezeknek az adományoknak is az elfogadásáról. A változtatások előtt a KK csak akkor döntött az adomány elfogadásáról, ha az meghaladta a bruttó kétmillió forintot.
A Népszava megkérdezte a Klebelsberg Központot, hogy milyen szempontok alapján döntik el az adományok elfogadását, illetve elutasítását. Válaszukban az alábbit közölték:
döntés előtt a tankerületi központokkal együtt megvizsgálják az adományozó által megjelölt célok teljesíthetőségét és következményeit, az adomány működési feltételeinek meglétét, az adomány műszaki állapotát, rendeltetésszerű használatra való alkalmasságát.
A KK azt is közölte, hogy a BM utasítás nem ad arra lehetőséget, hogy az adomány más intézményhez kerüljön, mint ahová az adományozó szánta. Azonban, ha például egy magánszemély úgy adományoz pénzösszeget egy iskolának, hogy nem mondja meg, pontosan milyen célból adja a pénzt, nemcsak annak elfogadásáról, hanem a felhasználásáról is a KK dönt az iskolavezetés helyett.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
