Kiderült, hogy több mint 100 konténertanterem van az országban – az államtitkár szerint nincs ezzel probléma

Mellár Tamás, a Párbeszéd képviselője aggasztónak tartotta az országban egyre gyarapodó konténertantermek helyzetét, ezért kérdéseivel Pintér Sándorhoz fordult.

A Párbeszéd képviselője rákérdezett Pintér Sándor belügyminiszternél, hogy országosan pontosan mennyi konténer van kihelyezve, mint tanterem, ez hány diákot érint, mely településen működnek és hogy „mikor lesz úrrá az oktatási kormányzat ezen a lehetetlen helyzeten?” A kérdést és az arra érkező választ a 24.hu szúrta ki.

A válasz most is Rétvári Bence államtitkártól érkezett, aki szerint a konténertermeket csak akkor használják, ha tényleg nincs másik lehetőség a diákok elhelyezésére. Előtte a tankerületi központok mindig megvizsgálják, hogy saját intézményi rendszerükön belül van-e lehetőség a gyermekek elhelyezésére úgy, hogy az ne jelentsen terhet se a családok, se a pedagógusok számára. Arra a kérdésre, hogy pontosan hány konténer van kihelyezve, megadta a választ.

Jelenleg 119 konténertanterem működik, ami a tankerületi központok által fenntartott intézmények osztálytermeinek 0,23 százalékát teszi ki.

Rétvári válaszából úgy tűnik, hogy ő nem aggódik a fennálló helyzet miatt. Szerinte:

így a gyerekeknek van lehetősége továbbra is ugyanabba az iskolába járni. A konténerek úgy kerülnek kialakításra, hogy a hatályos ágazati jogszabályoknak megfelelően biztosítható legyen a biztonságos nevelő-oktató munka és az ahhoz szükséges tárgyi feltételek. A konténeres tantermekben történő tanulói elhelyezés modern, megfelelő, jól felszerelt, ápolt és egységes környezetet biztosít. Az egységek önállóan hűthetők – fűthetők, szaniterkonténeres elhelyezések lehetségesek, nem kell tartani beázástól, megfelelő tűzvédelmi és szigetelési normatívával rendelkeznek.

A részletes magyarázat mellett a többi kérdésre - hogy a konténeres tanítás pontosan hol és hány diákot érint, illetve mikorra lesznek úrrá ezen az átmeneti helyzeten - már nem válaszolt.

 

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.