A területi különbségek és a szociális tényezők miatt azok nem férnek hozzá a bölcsődei ellátáshoz, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá. Az állami támogatás megszűnésével sok családnak újra kell számolnia a költségvetését.
A kormányzati döntés szerint 2023. március 31. után már nem lehet igénybe venni a családok bölcsődei támogatását. Ezt eddig azok igényelhették meg, akiknek a gyerekét férőhelyhiány miatt az állami bölcsődébe nem vették fel. A kormány ezért havi maximum 40 ezer forinttal támogatta ezeket a családokat.
Megközelítőleg 4000 gyereket utasítottak el az állami férőhelyek hiánya miatt. Így ezeknek a családoknak muszáj a magánbölcsődékhez fordulniuk, amely viszont komoly költségekkel járhat. Ebben az esetben sokaknak nyújtott segítséget a támogatás - mondta Gregor Anikó szociológus a Népszavának.
Ennek megszűnésével viszont többen is nehéz helyzetbe kerültek.
„Teret nyerhetnek olyan régi-új formák, mint például, hogy a szomszédnak fizetnek a gyermekmegőrzésért."
- mondta a szociológus.
Bár a KSH adatai szerint 2017 óta fokozatosan nőtt a bölcsődei férőhelyek száma, és 2022-ben 2548-cal több férőhely volt, mint 2021-ben, ez megtévesztő lehet. Ez a növekedés ugyanis nem feltétlenül új bölcsődék létrehozását jelenti, hanem legtöbb esetben csak a csoportok létszámának emelését.
Jelenleg több mint 10 ezer gyermek elhelyezéséért kell a családoknak fizetniük. A magánbölcsődék árai pedig változóak, havi 60 és 200 ezer forint között is mozoghatnak. A kormány 2019-ben kitűzött céljától a jelenlegi helyzet igen messze áll. 2022-re teljes bölcsődei ellátást ígértek, és 70 ezer férőhelyet.
A férőhelyeknek elméletileg nem kellene gondot okozniuk, mégis gyakran hosszú várólistákkal találkozni egyes bölcsődéknél. Kapitány Balázs a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének főmunkatársa egy 2020-as tanulmányában - a Gyermeknevelés című folyóiratban – arra az eredményre jutott, hogy a férőhelyek hiányához az évvesztesként visszatartott bölcsődés gyermekek száma is nagyban hozzájárul. Akik akár plusz egy évig is még ott maradhatnak, ezzel elvéve a helyet az új érkezőktől. A szerző szerint ez akár 50 százalékkal is megnövelheti a férőhelyigényt.
„Bizony így is sok családban újra előkerülhet a kockás papír, hogy a háztartás költségeit a kiesett pénz miatt hogyan csoportosítsák át, illetve teret nyerhetnek olyan régi-új formák, mint például, hogy a szomszédnak fizetnek gyerekmegőrzésért.”
- fogalmazta meg Gregor Anikó
A férőhelyek mellett a területi különbségek is gondot okozhatnak. A KSH adatai szerint tavaly 2233 településen összesen 52 ezer gyermeket nem tudtak a lakóhelyük közvetlen közelében található bölcsődékben elhelyezni.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
