Setényi János: Részben megoldhatja a tanárhiányt a mesterséges intelligencia

Az oktatásban a feladatok egy részét át tudja venni a mesterséges intelligencia, de az ember-ember kapcsolatot nem a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Tanuláskutató Intézetének igazgatója szerint.

  • Tornyos Kata

"Tanár nem lesz soha, de mentor vagy tutor lehet a gép" – mondta az Infostartnak Setényi János, a Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézetének igazgatója. Szerinte nem baj, hogy megjelenik az oktatásban a mesterséges intelligencia, a kérdés az, hogy mit vesz át az embertől.

Példaként Olaszországot említette, ahol a Chat GPT-t betiltották a felsőoktatásban, mert a hallgatók ennek segítségével írták meg az esszéfeladatokat, míg az ELTE-n van professzor, aki viszont kötelezővé tenné a szemináriumán, és megtanítaná a diákokat, hogy intelligensen kérdezzenek a géptől, és intelligensen használják ezt az alapszolgáltatást. Setényi szerint a kettő között van a megoldás.

Ha megfontoltan használják a Chat GPT-t, akkor Setényi János szerint van létjogosultsága az oktatásban, valamennyire a tanárhiányt is orvosolhatja, mert az oktatásban a kulimunka részét át tudja venni, de az ember-ember kapcsolatot nem. "Van valami varázslatos abban, amikor ember emberrel dolgozik, ezt egy gép nem tudja pótolni" – mondta.

A jelenlegi fejlesztések arra irányulnak, hogy az oktatásban a robotmunkát váltsák ki. Setényi Jámos szerint ilyen a személyre szabott feladatok kiadása, a diagnosztikus, a gyakorlás, mert "a gépnek végtelen türelme van", a dolgozatjavítás, a tesztek kiértékelése. "Az ilyen típusú ügyeket, amelyek rengeteg energiát visznek el a pedagógusoktól, a szalagmunka részét a tanítás-tanulás varázslatánál át tudja venni a gép."

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.