Setényi János: Részben megoldhatja a tanárhiányt a mesterséges intelligencia

Az oktatásban a feladatok egy részét át tudja venni a mesterséges intelligencia, de az ember-ember kapcsolatot nem a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Tanuláskutató Intézetének igazgatója szerint.

  • Tornyos Kata

"Tanár nem lesz soha, de mentor vagy tutor lehet a gép" – mondta az Infostartnak Setényi János, a Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézetének igazgatója. Szerinte nem baj, hogy megjelenik az oktatásban a mesterséges intelligencia, a kérdés az, hogy mit vesz át az embertől.

Példaként Olaszországot említette, ahol a Chat GPT-t betiltották a felsőoktatásban, mert a hallgatók ennek segítségével írták meg az esszéfeladatokat, míg az ELTE-n van professzor, aki viszont kötelezővé tenné a szemináriumán, és megtanítaná a diákokat, hogy intelligensen kérdezzenek a géptől, és intelligensen használják ezt az alapszolgáltatást. Setényi szerint a kettő között van a megoldás.

Ha megfontoltan használják a Chat GPT-t, akkor Setényi János szerint van létjogosultsága az oktatásban, valamennyire a tanárhiányt is orvosolhatja, mert az oktatásban a kulimunka részét át tudja venni, de az ember-ember kapcsolatot nem. "Van valami varázslatos abban, amikor ember emberrel dolgozik, ezt egy gép nem tudja pótolni" – mondta.

A jelenlegi fejlesztések arra irányulnak, hogy az oktatásban a robotmunkát váltsák ki. Setényi Jámos szerint ilyen a személyre szabott feladatok kiadása, a diagnosztikus, a gyakorlás, mert "a gépnek végtelen türelme van", a dolgozatjavítás, a tesztek kiértékelése. "Az ilyen típusú ügyeket, amelyek rengeteg energiát visznek el a pedagógusoktól, a szalagmunka részét a tanítás-tanulás varázslatánál át tudja venni a gép."

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.