Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Az oktatásban a feladatok egy részét át tudja venni a mesterséges intelligencia, de az ember-ember kapcsolatot nem a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Tanuláskutató Intézetének igazgatója szerint.
"Tanár nem lesz soha, de mentor vagy tutor lehet a gép" – mondta az Infostartnak Setényi János, a Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézetének igazgatója. Szerinte nem baj, hogy megjelenik az oktatásban a mesterséges intelligencia, a kérdés az, hogy mit vesz át az embertől.
Példaként Olaszországot említette, ahol a Chat GPT-t betiltották a felsőoktatásban, mert a hallgatók ennek segítségével írták meg az esszéfeladatokat, míg az ELTE-n van professzor, aki viszont kötelezővé tenné a szemináriumán, és megtanítaná a diákokat, hogy intelligensen kérdezzenek a géptől, és intelligensen használják ezt az alapszolgáltatást. Setényi szerint a kettő között van a megoldás.
Ha megfontoltan használják a Chat GPT-t, akkor Setényi János szerint van létjogosultsága az oktatásban, valamennyire a tanárhiányt is orvosolhatja, mert az oktatásban a kulimunka részét át tudja venni, de az ember-ember kapcsolatot nem. "Van valami varázslatos abban, amikor ember emberrel dolgozik, ezt egy gép nem tudja pótolni" – mondta.
A jelenlegi fejlesztések arra irányulnak, hogy az oktatásban a robotmunkát váltsák ki. Setényi Jámos szerint ilyen a személyre szabott feladatok kiadása, a diagnosztikus, a gyakorlás, mert "a gépnek végtelen türelme van", a dolgozatjavítás, a tesztek kiértékelése. "Az ilyen típusú ügyeket, amelyek rengeteg energiát visznek el a pedagógusoktól, a szalagmunka részét a tanítás-tanulás varázslatánál át tudja venni a gép."
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.