Menza: így ellenőrzik több szombathelyi iskolában, hogy be van-e fizetve az étkezési díj

A gyerekeknek az ebédlőben ezzel kell igazolniuk, hogy jogosan állnak sorba az ételért,

Szeptember 1-jén, tanévkezdéskor új rendszer fogadta 19 szombathelyi iskolában, kollégiumban a diákokat a menzán. Kajajegy helyett a gyerekeknek mágneskártyája van, amit az ételkiadás előtt le kell olvastatniuk, hogy kiderüljön jogosan állnak-e sorban az ételért - írja a Nyugat.hu.

Mágneskártya a menzán: így működik a rendszer

A diákoknak a mágneskártyájukat az ételkiadásnál lévő terminálokon kell leolvastatniuk, ami után az ebédlőben lévő kijelzőn megjelenik a tanuló neve, valamint egy zöld vagy piros jelzés. A zöld azt jelenti, befizették a szülők az étkezés díját, így megkapja a gyerek az ételt, ha piros, akkor pedig nem.

Eddig 19 szombathelyi intézményben 3648 kártyát osztottak ki. Fontos megjegyezni, hogy az alsósok kártyáját az őket étkeztető pedagógusok kezelik.

Az ételek minőségén kellene javítani

A változtatásnak nem mindenki örült. A portálnak volt, aki úgy nyilatkozott, hogy a mágneskártyák helyett inkább rossz állapotban lévő ebédlőket kellett volna felújítani. Akadt olyan is, aki szerint az ételek minőségén kellene inkább javítani.

A helyzetet bonyolítja, hogy az iskolákat már az állam működteti, de az étkeztetés továbbra is az önkormányzathoz tartozik. Szombathelyen ezt a feladatot már régóta az Elamen Zrt. végzi. A cég szerződét tavaly hosszabbították meg 2027-ig. A szombathelyi önkormányzat úgy fogalmazott, hogy nem azért kellett bevezetni a kártyarendszert, mert a szülők nem fizetnének. A későbbiekben azt tervezik, hogy  a szülők többféle menüből választhat majd gyermekeik számára. Ehhez azonban nélkülözhetetlen volt a mágneskártyák bevezetése, hiszen a segítségükkel lehet a későbbiekben választani az egyes menük között.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.