Legalább a gyerekek harmada elkapta a hányást és hasmenést okozó vírust egy iskolában Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében

Szeptemberben eddig két iskolát kellett fertőtleníteni tömeges gastroenteritis járvány miatt. A hányással, hasmenéssel járó betegség újabb intézményben bukkant fel.

Egy Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei általános iskolában 2023. szeptember 7-től kezdődően hányással, hasmenéssel járó megbetegedések jelentkeztek az alsó tagozatok tanulóknál - derült ki Nemzeti Népegészségügyi-és Gyógyszerészeti Központ Járványügyi-és Infekciókontroll Főosztályának legfrissebb jelentéséből.

A 151 tanulóból a jelentés megírásáig 48 diáknál jelentkeztek a fertőzés tünetei. Kórházi ápolásra egyik esetben volt szükség. A járványügyi és a diagnosztikus laboratóriumi vizsgálatok folyamatban vannak. A Jász-Nagykun Vármegyei Agrárügyi Főosztály Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztályának munkatársai az érintett főző és tálalókonyhán helyszíni vizsgálatot végeztek, amelynek eredménye még nem ismert.

Milyen vírusok terjednek ősszel az oktatási intézményekben?

Dr. Havasi Katalin, a Házi Gyermekorvosok Országos Érdekképviseleti és Szakmai Egyesületének elnöke nemrég úgy nyilatkozott, hogy idén szeptemberben is a korábbi években megszokott vírusok által okozott fertőzések - rhinovírus, náthavírus, adenovírus - terjednek az iskolákban, óvodákban. Feltehetően ebbe sorba illeszkedik be a későbbiekben a koronavírus is. A doktornő szerint ugyan nem minden náthát tesztelnek, de a tesztelt gyerekek között előfordult koronavírusos is.

"Érdemes tudni, hogy nem vonatkozik rá semmilyen megkülönböztető eljárás. Minden vírusos, beteg gyereknek otthon kell maradnia néhány napra, amíg meggyógyul, kettő tünetmentes nap után pedig már mehet közösségbe" – jegyezte meg a doktornő.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.