A francia kormány komolyan fellépett az iskolai zaklatások ellen, ahogy azt egy hétfői eset is mutatja. A 14 éves fiú letartóztatásának körülményei sokak felháborodását váltotta ki.
„Így vetünk véget ennek a zaklatásnak, így fogjuk megvédeni a gyermekeinket is”
- mondta Oliver Veran kormányszóvivő azon eset kapcsán, amikor Párizs külvárosában, Alfortville-ben bilincsben vezettek ki egy 14 éves diákot az iskolából, amiért korábban bántalmazta egy transznemű osztálytársát.
Annak ellenére, hogy elítélik a bántalmazást, sok szülőt és diákot feldühített az eset - írta meg a The Guardian.
A francia kormány kiállt az eljárás és az azt intéző hatóságok mellett. Oliver Veran kormányszóvivő elmondása alapján „a visszaélésszerű magatartás elleni politikának megfelelően” jártak el az ügyben. Hozzátette, a letartóztatás célja egy „nagyon erős üzenet” küldése volt a többi diák számára, hogy a zaklatás semmilyen formában nem tolerálható.
Az AFP hírügynökséghez beérkezett rendőrségi elmondás alapján a fiú letartóztatása azért volt szükséges, mert „rendkívül súlyos fenyegetéseken alapult, amelyek sürgős őrizetbe vételt igényeltek.”
A zaklatást teljes mértékben elítélő szülők és diákok is megértették az intézkedések okát, annak kivitelezése azonban sokakat megdöbbentett; nem értették, hogy a letartóztatást miért nem lehetett megtenni iskolaidő után.
Egy 14 éves diák, aki szemtanúja volt a letartóztatásnak, azt nyilatkozta az AFP-nek, hogy „az igazgató kopogott, és azt mondta nekünk, hogy egy letartóztatás van folyamatban. A rendőrök bejöttek, megragadták a karját és bilincset tettek rá. Azt hittem, lehetetlen, hogy a rendőrség bejöjjön egy osztályterembe” – és hozzátette – „Megdöbbentünk, néhányan idegesen nevettek.”
„A józan ész azt diktálná, hogy az ilyen letartóztatások ne az osztályban történjenek, még akkor sem, ha teljesen indokolt.”
- fogalmazta meg véleményét Didiger Georges, egy francia oktatási szakszervezet képviselője.
Pár nappal az eljárást övező felháborodás előtt egy másik szélsőséges iskolai zaklatási eset is történt Franciaországban, azonban akkor a fellépés hiánya a bántalmazott diák életébe került. Egy - a cikkben meg nem nevezett – francia oktatási intézmény vezetői fenyegető levelet küldtek egy diák szüleinek, akit az osztálytársai hónapokon át zaklattak. A levélben azt üzenték nekik, hogy a panaszkodó szülők nyilvános nyilatkozatai „elfogadhatatlanok”, és felszólították őket, hogy konstruktívabb módon álljanak a helyzethez. A 15 éves francia fiú nem sokkal a felszólítás után, szeptember 5-én öngyilkos lett Párizs külvárosában. Alig egy nappal az iskolakezdés után.
Gabriel Attal oktatási miniszter „szégyenletesnek” nevezte a történteket, és megígérte, hogy a zaklatás kockázatairól a jövőben már nyíltabban fognak beszélni.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
