Luxusautók parkolnak egy budai gimnázium udvarán, de nem a tanárok járnak dolgozni velük

Az iskola kertjét épp akkor alakították át parkolónak, amikor az utcán fizetős lett a parkolás.

  • Székács Linda

„Luxusautók parkolnak a Szent Margit Gimnázium néhány éve szépen felújított kertjében, a gyerekek az autók között tollasoznak” - tudatta a Telex szerkesztőségével a lap egyik olvasója, aki szerint az autókkal nem a tanárok, hanem a Ménesi Office Center dolgozói járnak munkába.

A Telex szerkesztősége felkereste a budai gimnázium igazgatóját, hogy arról érdeklődjenek, vajon az ott tanító pedagógusok járnak-e luxus BMW-kkel és Audikkal, vagy esetleg az iskola épületében helyiséget bérlő EFEB Felnőttoktatási Központ Kft. dolgozói, egyértelmű választ azonban nem kaptak, Vízhányó Zsolt igazgató ugyanis "nem vizsgálhatja", hogy a tantestület milyen járműveket használ. Azt azonban hozzátette; örülne, ha a kollégái ilyen autókkal járhatnának.

Arra a kérdésre, hogy kik használhatják parkolásra az iskola kertjét, az intézményvezető azt mondta, "az intézmény szerződéseiről, kapcsolatairól, annak partnereiről – legyenek azok szülők, egyéb partnerek –, iskolánkban működő felnőttoktatási intézmények vezetőivel való infrastruktúra-használati megállapodásokról" nem áll módjában nyilatkozni. Nádor Balázs, az EFEB Felnőttoktatási Központ ügyvezetője szerint ugyanakkor ők mindössze három parkolóhelyet kapnak a gimnáziumtól.

Valószínűsíthető tehát, hogy az iskola kertjét a Ménes Office Center dolgozói használják parkolónak, mivel azt épp akkor alakították át, amikor a Ménesi úton fizetős lett a parkolás.

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.