Gosztonyi Gábor, Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a hvg360-nak úgy fogalmazott, nem tagadhatja meg a tanár, ha 1-2 hetes hiányzás miatt be kell ugrania egy másik kolléga helyett. Azonban teljesen más a helyzet, ha az adott álláshely nincsen betöltve. Ebben az esetben ugyanis mondhat nemet a pedagógus, ha megvan a kötelezően előírt 24 órája. (Ekkor is elfogadhatja a felkérést, de akkor külön megbízási szerződést kell kötnie plusz pénzért.)

Ha viszont nincs meg a 24 órája, de megtagadja a helyettesítést, annak már következményei lehetnek: vagy csökken a fizetése, vagy átvezényelhetik egy másik iskolába, tehát nyomást tudnak rá gyakorolni.

Gosztonyi Gábor kitért arra is, hogy magyarból és történelemből lehet „önképzőkört” tartani, amikor annyit mondanak a diákoknak, hogy olvassák el a könyvet és dolgozzák fel a témát. De a természettudományos tantárgyak esetében már nem biztos, hogy ez működik. Hiába olvassa el a gyerek a tananyagot, ha nem érti, és a helyettesítő – nem szakos – pedagógus pedig nem tudja neki elmagyarázni.

Zeller Judit, a TASZ jogi szakértője azt mondta, jogellenes, ha nem szaktanár tartja az órát, de az egyesével indított perek helyett inkább a szakszervezetnek kellene szervezetten fellépnie az ilyen ügyekben.

Zeller szerint nagy valószínűséggel azt is csak bírósági gyakorlat révén lehet tisztázni, mivel sérti meg egy pedagógus a státusztörvény alapelveit, vagy mivel „rombolja” a közoktatásba vetett közbizalmat. A törvényalkotó ugyanis elég tágan értelmezhető fogalmakat használt a státusztörvényben. Akár az az értelmezés is elképzelhető, hogy a jogszabály hatálya alá tartozóknak nem szabad bírálniuk az oktatási rendszert.

A teljes cikket a hvg360-on olvashatjátok el.