Nemet mondhat egy magyartanár, ha matekot kellene tartania? Ha nem vállalja el a helyettesítést, akkor számíthat-e valamilyen retorzióra? Utánajártunk.
Gosztonyi Gábor, Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a hvg360-nak úgy fogalmazott, nem tagadhatja meg a tanár, ha 1-2 hetes hiányzás miatt be kell ugrania egy másik kolléga helyett. Azonban teljesen más a helyzet, ha az adott álláshely nincsen betöltve. Ebben az esetben ugyanis mondhat nemet a pedagógus, ha megvan a kötelezően előírt 24 órája. (Ekkor is elfogadhatja a felkérést, de akkor külön megbízási szerződést kell kötnie plusz pénzért.)
Ha viszont nincs meg a 24 órája, de megtagadja a helyettesítést, annak már következményei lehetnek: vagy csökken a fizetése, vagy átvezényelhetik egy másik iskolába, tehát nyomást tudnak rá gyakorolni.
Gosztonyi Gábor kitért arra is, hogy magyarból és történelemből lehet „önképzőkört” tartani, amikor annyit mondanak a diákoknak, hogy olvassák el a könyvet és dolgozzák fel a témát. De a természettudományos tantárgyak esetében már nem biztos, hogy ez működik. Hiába olvassa el a gyerek a tananyagot, ha nem érti, és a helyettesítő – nem szakos – pedagógus pedig nem tudja neki elmagyarázni.
Zeller Judit, a TASZ jogi szakértője azt mondta, jogellenes, ha nem szaktanár tartja az órát, de az egyesével indított perek helyett inkább a szakszervezetnek kellene szervezetten fellépnie az ilyen ügyekben.
Zeller szerint nagy valószínűséggel azt is csak bírósági gyakorlat révén lehet tisztázni, mivel sérti meg egy pedagógus a státusztörvény alapelveit, vagy mivel „rombolja” a közoktatásba vetett közbizalmat. A törvényalkotó ugyanis elég tágan értelmezhető fogalmakat használt a státusztörvényben. Akár az az értelmezés is elképzelhető, hogy a jogszabály hatálya alá tartozóknak nem szabad bírálniuk az oktatási rendszert.
A teljes cikket a hvg360-on olvashatjátok el.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
