Nemet mondhat egy magyartanár, ha matekot kellene tartania? Ha nem vállalja el a helyettesítést, akkor számíthat-e valamilyen retorzióra? Utánajártunk.
Gosztonyi Gábor, Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a hvg360-nak úgy fogalmazott, nem tagadhatja meg a tanár, ha 1-2 hetes hiányzás miatt be kell ugrania egy másik kolléga helyett. Azonban teljesen más a helyzet, ha az adott álláshely nincsen betöltve. Ebben az esetben ugyanis mondhat nemet a pedagógus, ha megvan a kötelezően előírt 24 órája. (Ekkor is elfogadhatja a felkérést, de akkor külön megbízási szerződést kell kötnie plusz pénzért.)
Ha viszont nincs meg a 24 órája, de megtagadja a helyettesítést, annak már következményei lehetnek: vagy csökken a fizetése, vagy átvezényelhetik egy másik iskolába, tehát nyomást tudnak rá gyakorolni.
Gosztonyi Gábor kitért arra is, hogy magyarból és történelemből lehet „önképzőkört” tartani, amikor annyit mondanak a diákoknak, hogy olvassák el a könyvet és dolgozzák fel a témát. De a természettudományos tantárgyak esetében már nem biztos, hogy ez működik. Hiába olvassa el a gyerek a tananyagot, ha nem érti, és a helyettesítő – nem szakos – pedagógus pedig nem tudja neki elmagyarázni.
Zeller Judit, a TASZ jogi szakértője azt mondta, jogellenes, ha nem szaktanár tartja az órát, de az egyesével indított perek helyett inkább a szakszervezetnek kellene szervezetten fellépnie az ilyen ügyekben.
Zeller szerint nagy valószínűséggel azt is csak bírósági gyakorlat révén lehet tisztázni, mivel sérti meg egy pedagógus a státusztörvény alapelveit, vagy mivel „rombolja” a közoktatásba vetett közbizalmat. A törvényalkotó ugyanis elég tágan értelmezhető fogalmakat használt a státusztörvényben. Akár az az értelmezés is elképzelhető, hogy a jogszabály hatálya alá tartozóknak nem szabad bírálniuk az oktatási rendszert.
A teljes cikket a hvg360-on olvashatjátok el.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
