Újból elhalasztották Törley Kata és az elbocsátott tanárok tárgyalását

Marosi Beatrix gyengélkedése miatt ismételten elhalasztották Törley Katalin és a Kölcsey Gimnázium kirúgott tanárainak a tárgyalását.

Ugyan még csak a perfelvételi szakaszban járnak, a szeptember 7-re kiírt Törley Katalin és a kölcseys tanárok munkaügyi perét másodjára is elhalasztották Marosi Beatrix gyengélkedése okán – számolt be róla a Telex.

Már mi is megírtuk, amikor a tárgyalás először halasztásra került, akkor szintén Marosi orvosi kezelésére hivatkoztak:

A tárgyalás először június 14-én lett volna esedékes, de az újabb csúsztatással az alperes Marosi meghallgatása több mint egy évvel az elbocsátások után – november másodikán - fog remélhetőleg megtörténni. A tanárokat képviselő Tanítanék mozgalom szerint ez „egyértelmű időhúzás, a kirúgott tanárokkal szembeni cinizmus.”

„A héten azért az még belefért, hogy kirúgja állásából az eddig a VII. kerületi Madách Gimnáziumban tanító és polgári engedetlenségben részt vevő Dukán András Ferencet.”

- írják a közleményben.

 

 

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.