Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Nem kapkodták el a dolgot. Jöhet a keresgélés, mi került bele a szakszervezetek észrevételeiből és mi nem. A kormányrendelet melléklete tartalmazza a hátrányos helyzetűekkel foglalkozókat megillető illetménytöbblet kapcsán azoknak a településeknek a felsorolását is, amelyek felzárkózó vagy kedvezményezett településnek minősülnek.
Megjelentek az új pedagógus életpályatörvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek, közölte a Belügyminisztérium (BM) csütörtökön az MTI-vel. Azt az állami hírügynökség nem teszi hozzá, de mi azért kiemelnénk a tényt, hogy az oktatást sok ponton érintő részletszabályokat a tanév kezdete előtti két nappal jelentette meg a tárca. A közlemény a béremeléssel kapcsolatos, Brüsszelre mutogató lebegtetés után azt írja, a január 1-től hazai költségvetési forrásból esedékes „további legalább 10 százalékos” béremelésre biztosított összegen túl a bértömeg felosztására az igazgatók tesznek javaslatot, ami „egy újabb lépés a teljesítményalapú bérezés bevezetése felé”.
„Aki eredményesebben tanít, többet foglalkozik a lemaradó gyerekek felzárkózásával, a tehetségesek versenyre felkészítésével, aki innovatívabb, aki tanórán kívüli programot szervez, magasabb jövedelmet fog elérni” – fogalmaznak. Hozzátéve:
a kormányrendelet melléklete tartalmazza a hátrányos helyzetűekkel foglalkozókat megillető illetménytöbblet kapcsán azon települések felsorolását, amelyek felzárkózó vagy kedvezményezett településnek minősülnek.
Ezeken, az úgynevezett „kedvezményezett és felzárkózó települések” valamelyikén lévő intézményben dolgozó pedagógusok, továbbá azok, akik bár más településen végzik munkájukat, de intézményükben legalább 10 százalék a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, az alapbérük 20 százalékának megfelelő többletjuttatásra lesznek jogosultak – olvasható a közleményben.
Azt is írják, hogy januártól a pályakezdő gyakornokok havi fizetése bruttó 440 ezerre emelkedik és ennél kevesebbet semelyik kategóriában nem kereshetnek a pedagógusok.
A BM szerint a rendelet pontosítja az alkalmazási feltételeket, melyek meghatározása során a Nemzeti Pedagógus Kar és a szakszervezetek részéről a rendelet megalkotása során tartott két egyeztetésen és írásban is jelzett javaslatokat is figyelembe vették. Ám, hogy pontosan melyeket, azt a szakszervezetek még a rendelet kiadása előtt is hiába próbálták megtudakolni a tárcától. Így a státusztörvényhez hasonlóan itt is elképzelhető, hogy a kijött szöveg egy-két eleme még az érdekvédőknek is meglepetést jelent.
A BM-közlemény arról ír még, hogy a rendeletek több kormányrendelet kisebb technikai módosítását is tartalmazzák, ezek a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényből fakadó változtatások a törvény alkalmazásához szükségesek. A közlemény némiképp offtopic zárásként pedig üdvözlik a pedagógusképzésre pótfelvételin felvettek számát.
(Kiemelt képünkön Pintér Sándor belügyminiszter és Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár látható, fotó: Veres Viktor. Cikkünk korábbi változatában a közlemény alapján azt írtuk, hogy csütörtökön jelentek meg a rendeletek, valójában az azt tartalmazó Magyar Közlöny már szerdán kijött, csak a tárca közleménye csütörtök délelőtti, a hibát javítottuk.)
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.