Pénteken kezdődik a tanév, szerdán kijöttek a státusztörvény végrehajtási rendeletei

Nem kapkodták el a dolgot. Jöhet a keresgélés, mi került bele a szakszervezetek észrevételeiből és mi nem. A kormányrendelet melléklete tartalmazza a hátrányos helyzetűekkel foglalkozókat megillető illetménytöbblet kapcsán azoknak a településeknek a felsorolását is, amelyek felzárkózó vagy kedvezményezett településnek minősülnek.

  • Eduline/MTI

Megjelentek az új pedagógus életpályatörvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek, közölte a Belügyminisztérium (BM) csütörtökön az MTI-vel. Azt az állami hírügynökség nem teszi hozzá, de mi azért kiemelnénk a tényt, hogy az oktatást sok ponton érintő részletszabályokat a tanév kezdete előtti két nappal jelentette meg a tárca. A közlemény a béremeléssel kapcsolatos, Brüsszelre mutogató lebegtetés után azt írja, a január 1-től hazai költségvetési forrásból esedékes „további legalább 10 százalékos” béremelésre biztosított összegen túl a bértömeg felosztására az igazgatók tesznek javaslatot, ami „egy újabb lépés a teljesítményalapú bérezés bevezetése felé”.

„Aki eredményesebben tanít, többet foglalkozik a lemaradó gyerekek felzárkózásával, a tehetségesek versenyre felkészítésével, aki innovatívabb, aki tanórán kívüli programot szervez, magasabb jövedelmet fog elérni” – fogalmaznak. Hozzátéve:

a kormányrendelet melléklete tartalmazza a hátrányos helyzetűekkel foglalkozókat megillető illetménytöbblet kapcsán azon települések felsorolását, amelyek felzárkózó vagy kedvezményezett településnek minősülnek.

Ezeken, az úgynevezett „kedvezményezett és felzárkózó települések” valamelyikén lévő intézményben dolgozó pedagógusok, továbbá azok, akik bár más településen végzik munkájukat, de intézményükben legalább 10 százalék a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, az alapbérük 20 százalékának megfelelő többletjuttatásra lesznek jogosultak – olvasható a közleményben.

Azt is írják, hogy januártól a pályakezdő gyakornokok havi fizetése bruttó 440 ezerre emelkedik és ennél kevesebbet semelyik kategóriában nem kereshetnek a pedagógusok.

A BM szerint a rendelet pontosítja az alkalmazási feltételeket, melyek meghatározása során a Nemzeti Pedagógus Kar és a szakszervezetek részéről a rendelet megalkotása során tartott két egyeztetésen és írásban is jelzett javaslatokat is figyelembe vették. Ám, hogy pontosan melyeket, azt a szakszervezetek még a rendelet kiadása előtt is hiába próbálták megtudakolni a tárcától. Így a státusztörvényhez hasonlóan itt is elképzelhető, hogy a kijött szöveg egy-két eleme még az érdekvédőknek is meglepetést jelent.

A BM-közlemény arról ír még, hogy a rendeletek több kormányrendelet kisebb technikai módosítását is tartalmazzák, ezek a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényből fakadó változtatások a törvény alkalmazásához szükségesek. A közlemény némiképp offtopic zárásként pedig üdvözlik a pedagógusképzésre pótfelvételin felvettek számát.

(Kiemelt képünkön Pintér Sándor belügyminiszter és Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár látható, fotó: Veres Viktor. Cikkünk korábbi változatában a közlemény alapján azt írtuk, hogy csütörtökön jelentek meg a rendeletek, valójában az azt tartalmazó Magyar Közlöny már szerdán kijött, csak a tárca közleménye csütörtök délelőtti, a hibát javítottuk.)

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.