Nem kapkodták el a dolgot. Jöhet a keresgélés, mi került bele a szakszervezetek észrevételeiből és mi nem. A kormányrendelet melléklete tartalmazza a hátrányos helyzetűekkel foglalkozókat megillető illetménytöbblet kapcsán azoknak a településeknek a felsorolását is, amelyek felzárkózó vagy kedvezményezett településnek minősülnek.
Megjelentek az új pedagógus életpályatörvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek, közölte a Belügyminisztérium (BM) csütörtökön az MTI-vel. Azt az állami hírügynökség nem teszi hozzá, de mi azért kiemelnénk a tényt, hogy az oktatást sok ponton érintő részletszabályokat a tanév kezdete előtti két nappal jelentette meg a tárca. A közlemény a béremeléssel kapcsolatos, Brüsszelre mutogató lebegtetés után azt írja, a január 1-től hazai költségvetési forrásból esedékes „további legalább 10 százalékos” béremelésre biztosított összegen túl a bértömeg felosztására az igazgatók tesznek javaslatot, ami „egy újabb lépés a teljesítményalapú bérezés bevezetése felé”.
„Aki eredményesebben tanít, többet foglalkozik a lemaradó gyerekek felzárkózásával, a tehetségesek versenyre felkészítésével, aki innovatívabb, aki tanórán kívüli programot szervez, magasabb jövedelmet fog elérni” – fogalmaznak. Hozzátéve:
a kormányrendelet melléklete tartalmazza a hátrányos helyzetűekkel foglalkozókat megillető illetménytöbblet kapcsán azon települések felsorolását, amelyek felzárkózó vagy kedvezményezett településnek minősülnek.
Ezeken, az úgynevezett „kedvezményezett és felzárkózó települések” valamelyikén lévő intézményben dolgozó pedagógusok, továbbá azok, akik bár más településen végzik munkájukat, de intézményükben legalább 10 százalék a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, az alapbérük 20 százalékának megfelelő többletjuttatásra lesznek jogosultak – olvasható a közleményben.
Azt is írják, hogy januártól a pályakezdő gyakornokok havi fizetése bruttó 440 ezerre emelkedik és ennél kevesebbet semelyik kategóriában nem kereshetnek a pedagógusok.
A BM szerint a rendelet pontosítja az alkalmazási feltételeket, melyek meghatározása során a Nemzeti Pedagógus Kar és a szakszervezetek részéről a rendelet megalkotása során tartott két egyeztetésen és írásban is jelzett javaslatokat is figyelembe vették. Ám, hogy pontosan melyeket, azt a szakszervezetek még a rendelet kiadása előtt is hiába próbálták megtudakolni a tárcától. Így a státusztörvényhez hasonlóan itt is elképzelhető, hogy a kijött szöveg egy-két eleme még az érdekvédőknek is meglepetést jelent.
A BM-közlemény arról ír még, hogy a rendeletek több kormányrendelet kisebb technikai módosítását is tartalmazzák, ezek a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényből fakadó változtatások a törvény alkalmazásához szükségesek. A közlemény némiképp offtopic zárásként pedig üdvözlik a pedagógusképzésre pótfelvételin felvettek számát.
(Kiemelt képünkön Pintér Sándor belügyminiszter és Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár látható, fotó: Veres Viktor. Cikkünk korábbi változatában a közlemény alapján azt írtuk, hogy csütörtökön jelentek meg a rendeletek, valójában az azt tartalmazó Magyar Közlöny már szerdán kijött, csak a tárca közleménye csütörtök délelőtti, a hibát javítottuk.)
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
