Pénteken kezdődik a tanév, szerdán kijöttek a státusztörvény végrehajtási rendeletei

Nem kapkodták el a dolgot. Jöhet a keresgélés, mi került bele a szakszervezetek észrevételeiből és mi nem. A kormányrendelet melléklete tartalmazza a hátrányos helyzetűekkel foglalkozókat megillető illetménytöbblet kapcsán azoknak a településeknek a felsorolását is, amelyek felzárkózó vagy kedvezményezett településnek minősülnek.

  • Eduline/MTI

Megjelentek az új pedagógus életpályatörvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek, közölte a Belügyminisztérium (BM) csütörtökön az MTI-vel. Azt az állami hírügynökség nem teszi hozzá, de mi azért kiemelnénk a tényt, hogy az oktatást sok ponton érintő részletszabályokat a tanév kezdete előtti két nappal jelentette meg a tárca. A közlemény a béremeléssel kapcsolatos, Brüsszelre mutogató lebegtetés után azt írja, a január 1-től hazai költségvetési forrásból esedékes „további legalább 10 százalékos” béremelésre biztosított összegen túl a bértömeg felosztására az igazgatók tesznek javaslatot, ami „egy újabb lépés a teljesítményalapú bérezés bevezetése felé”.

„Aki eredményesebben tanít, többet foglalkozik a lemaradó gyerekek felzárkózásával, a tehetségesek versenyre felkészítésével, aki innovatívabb, aki tanórán kívüli programot szervez, magasabb jövedelmet fog elérni” – fogalmaznak. Hozzátéve:

a kormányrendelet melléklete tartalmazza a hátrányos helyzetűekkel foglalkozókat megillető illetménytöbblet kapcsán azon települések felsorolását, amelyek felzárkózó vagy kedvezményezett településnek minősülnek.

Ezeken, az úgynevezett „kedvezményezett és felzárkózó települések” valamelyikén lévő intézményben dolgozó pedagógusok, továbbá azok, akik bár más településen végzik munkájukat, de intézményükben legalább 10 százalék a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, az alapbérük 20 százalékának megfelelő többletjuttatásra lesznek jogosultak – olvasható a közleményben.

Azt is írják, hogy januártól a pályakezdő gyakornokok havi fizetése bruttó 440 ezerre emelkedik és ennél kevesebbet semelyik kategóriában nem kereshetnek a pedagógusok.

A BM szerint a rendelet pontosítja az alkalmazási feltételeket, melyek meghatározása során a Nemzeti Pedagógus Kar és a szakszervezetek részéről a rendelet megalkotása során tartott két egyeztetésen és írásban is jelzett javaslatokat is figyelembe vették. Ám, hogy pontosan melyeket, azt a szakszervezetek még a rendelet kiadása előtt is hiába próbálták megtudakolni a tárcától. Így a státusztörvényhez hasonlóan itt is elképzelhető, hogy a kijött szöveg egy-két eleme még az érdekvédőknek is meglepetést jelent.

A BM-közlemény arról ír még, hogy a rendeletek több kormányrendelet kisebb technikai módosítását is tartalmazzák, ezek a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényből fakadó változtatások a törvény alkalmazásához szükségesek. A közlemény némiképp offtopic zárásként pedig üdvözlik a pedagógusképzésre pótfelvételin felvettek számát.

(Kiemelt képünkön Pintér Sándor belügyminiszter és Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár látható, fotó: Veres Viktor. Cikkünk korábbi változatában a közlemény alapján azt írtuk, hogy csütörtökön jelentek meg a rendeletek, valójában az azt tartalmazó Magyar Közlöny már szerdán kijött, csak a tárca közleménye csütörtök délelőtti, a hibát javítottuk.)

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.