Nem kapkodták el a dolgot. Jöhet a keresgélés, mi került bele a szakszervezetek észrevételeiből és mi nem. A kormányrendelet melléklete tartalmazza a hátrányos helyzetűekkel foglalkozókat megillető illetménytöbblet kapcsán azoknak a településeknek a felsorolását is, amelyek felzárkózó vagy kedvezményezett településnek minősülnek.
Megjelentek az új pedagógus életpályatörvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek, közölte a Belügyminisztérium (BM) csütörtökön az MTI-vel. Azt az állami hírügynökség nem teszi hozzá, de mi azért kiemelnénk a tényt, hogy az oktatást sok ponton érintő részletszabályokat a tanév kezdete előtti két nappal jelentette meg a tárca. A közlemény a béremeléssel kapcsolatos, Brüsszelre mutogató lebegtetés után azt írja, a január 1-től hazai költségvetési forrásból esedékes „további legalább 10 százalékos” béremelésre biztosított összegen túl a bértömeg felosztására az igazgatók tesznek javaslatot, ami „egy újabb lépés a teljesítményalapú bérezés bevezetése felé”.
„Aki eredményesebben tanít, többet foglalkozik a lemaradó gyerekek felzárkózásával, a tehetségesek versenyre felkészítésével, aki innovatívabb, aki tanórán kívüli programot szervez, magasabb jövedelmet fog elérni” – fogalmaznak. Hozzátéve:
a kormányrendelet melléklete tartalmazza a hátrányos helyzetűekkel foglalkozókat megillető illetménytöbblet kapcsán azon települések felsorolását, amelyek felzárkózó vagy kedvezményezett településnek minősülnek.
Ezeken, az úgynevezett „kedvezményezett és felzárkózó települések” valamelyikén lévő intézményben dolgozó pedagógusok, továbbá azok, akik bár más településen végzik munkájukat, de intézményükben legalább 10 százalék a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, az alapbérük 20 százalékának megfelelő többletjuttatásra lesznek jogosultak – olvasható a közleményben.
Azt is írják, hogy januártól a pályakezdő gyakornokok havi fizetése bruttó 440 ezerre emelkedik és ennél kevesebbet semelyik kategóriában nem kereshetnek a pedagógusok.
A BM szerint a rendelet pontosítja az alkalmazási feltételeket, melyek meghatározása során a Nemzeti Pedagógus Kar és a szakszervezetek részéről a rendelet megalkotása során tartott két egyeztetésen és írásban is jelzett javaslatokat is figyelembe vették. Ám, hogy pontosan melyeket, azt a szakszervezetek még a rendelet kiadása előtt is hiába próbálták megtudakolni a tárcától. Így a státusztörvényhez hasonlóan itt is elképzelhető, hogy a kijött szöveg egy-két eleme még az érdekvédőknek is meglepetést jelent.
A BM-közlemény arról ír még, hogy a rendeletek több kormányrendelet kisebb technikai módosítását is tartalmazzák, ezek a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényből fakadó változtatások a törvény alkalmazásához szükségesek. A közlemény némiképp offtopic zárásként pedig üdvözlik a pedagógusképzésre pótfelvételin felvettek számát.
(Kiemelt képünkön Pintér Sándor belügyminiszter és Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár látható, fotó: Veres Viktor. Cikkünk korábbi változatában a közlemény alapján azt írtuk, hogy csütörtökön jelentek meg a rendeletek, valójában az azt tartalmazó Magyar Közlöny már szerdán kijött, csak a tárca közleménye csütörtök délelőtti, a hibát javítottuk.)
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
