Több mint 1300 iskolát romboltak le Ukrajnában az orosz invázió kezdete óta

A támadások miatt az iskolaköteles korú gyermekek mindössze harmada látogatja az összes óráját személyesen, és sokan elfelejtették a tananyagot. A járványt is beleszámolva számos ukrán gyermek már negyedik éve nem tud rendesen iskolába járni.

  • Eduline/MTI

Több mint 1300 iskolát romboltak le Ukrajnában a háború kezdete óta az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló területeken, és számos további létesítmény súlyosan megrongálódott - közölte az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) kedden. Hozzátéve: a támadások miatt az iskolaköteles korú gyermekek mindössze harmada látogatja az összes óráját személyesen, és sokan elfelejtették a tananyagot. A diákok jelentős része a pandémiás időszakból ismert módokon tanul: harmaduk hibrid, szintén harmaduk pedig távolléti oktatásban. (Nem közoktatás, hanem egyetem, de széles körben elterjedtek az azóta budapesti ukrán nagykövetnek kinevezett tanár lövészárokból tartott óráiról szóló bejegyzések.)

A járványt is beleszámolva számos ukrán gyermek már negyedik éve nem tud rendesen iskolába járni – emelték ki.

Az ukrán tanárok mintegy fele jelezte, hogy romlottak a tanulók anyanyelvi, matematikai és idegen nyelvi készségei. De nem jobb az Ukrajnából elmenekült gyermekek helyzete sem: több mint felük kimarad a fogadó ország oktatási rendszeréből elsősorban nyelvi és közlekedési akadályok, illetve a helyi intézmények kapacitáshiánya miatt.

Az UNICEF hangsúlyozta: háborús vagy válsághelyzetben az iskolák sokkal többet biztosítanak a tanulási lehetőségnél, mert biztonságot és rendszert adnak a veszteséggel és erőszakkal szembesülő gyermekeknek. Emellett a jobb táplálkozás, valamint az oltásokhoz és a különféle segélyekhez való hozzáférés helyszínei lehetnek. Az ENSZ Gyermekalapja megjegyezte: partnereivel együtt azon dolgozik, hogy a gyerekek Ukrajnában és a fogadó országokban is jobban hozzáférjenek az oktatáshoz. A szervezet célja, hogy segítsen mintegy 300 ezer ukrán gyermeken, akit az a veszély fenyeget, hogy a következő tanévben kimarad az iskolából.

(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: AFP)

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.