A támadások miatt az iskolaköteles korú gyermekek mindössze harmada látogatja az összes óráját személyesen, és sokan elfelejtették a tananyagot. A járványt is beleszámolva számos ukrán gyermek már negyedik éve nem tud rendesen iskolába járni.
Több mint 1300 iskolát romboltak le Ukrajnában a háború kezdete óta az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló területeken, és számos további létesítmény súlyosan megrongálódott - közölte az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) kedden. Hozzátéve: a támadások miatt az iskolaköteles korú gyermekek mindössze harmada látogatja az összes óráját személyesen, és sokan elfelejtették a tananyagot. A diákok jelentős része a pandémiás időszakból ismert módokon tanul: harmaduk hibrid, szintén harmaduk pedig távolléti oktatásban. (Nem közoktatás, hanem egyetem, de széles körben elterjedtek az azóta budapesti ukrán nagykövetnek kinevezett tanár lövészárokból tartott óráiról szóló bejegyzések.)
A járványt is beleszámolva számos ukrán gyermek már negyedik éve nem tud rendesen iskolába járni – emelték ki.
Az ukrán tanárok mintegy fele jelezte, hogy romlottak a tanulók anyanyelvi, matematikai és idegen nyelvi készségei. De nem jobb az Ukrajnából elmenekült gyermekek helyzete sem: több mint felük kimarad a fogadó ország oktatási rendszeréből elsősorban nyelvi és közlekedési akadályok, illetve a helyi intézmények kapacitáshiánya miatt.
Az UNICEF hangsúlyozta: háborús vagy válsághelyzetben az iskolák sokkal többet biztosítanak a tanulási lehetőségnél, mert biztonságot és rendszert adnak a veszteséggel és erőszakkal szembesülő gyermekeknek. Emellett a jobb táplálkozás, valamint az oltásokhoz és a különféle segélyekhez való hozzáférés helyszínei lehetnek. Az ENSZ Gyermekalapja megjegyezte: partnereivel együtt azon dolgozik, hogy a gyerekek Ukrajnában és a fogadó országokban is jobban hozzáférjenek az oktatáshoz. A szervezet célja, hogy segítsen mintegy 300 ezer ukrán gyermeken, akit az a veszély fenyeget, hogy a következő tanévben kimarad az iskolából.
(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: AFP)
Évekig kiszorultak az iskolákból, most azonban több civil szervezet is abban bízik, hogy ismét tarthat foglalkozásokat a diákoknak. Arról kérdeztük őket, mi történt velük a korlátozások óta, és mit várnak az új tanévtől.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
