A támadások miatt az iskolaköteles korú gyermekek mindössze harmada látogatja az összes óráját személyesen, és sokan elfelejtették a tananyagot. A járványt is beleszámolva számos ukrán gyermek már negyedik éve nem tud rendesen iskolába járni.
Több mint 1300 iskolát romboltak le Ukrajnában a háború kezdete óta az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló területeken, és számos további létesítmény súlyosan megrongálódott - közölte az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) kedden. Hozzátéve: a támadások miatt az iskolaköteles korú gyermekek mindössze harmada látogatja az összes óráját személyesen, és sokan elfelejtették a tananyagot. A diákok jelentős része a pandémiás időszakból ismert módokon tanul: harmaduk hibrid, szintén harmaduk pedig távolléti oktatásban. (Nem közoktatás, hanem egyetem, de széles körben elterjedtek az azóta budapesti ukrán nagykövetnek kinevezett tanár lövészárokból tartott óráiról szóló bejegyzések.)
A járványt is beleszámolva számos ukrán gyermek már negyedik éve nem tud rendesen iskolába járni – emelték ki.
Az ukrán tanárok mintegy fele jelezte, hogy romlottak a tanulók anyanyelvi, matematikai és idegen nyelvi készségei. De nem jobb az Ukrajnából elmenekült gyermekek helyzete sem: több mint felük kimarad a fogadó ország oktatási rendszeréből elsősorban nyelvi és közlekedési akadályok, illetve a helyi intézmények kapacitáshiánya miatt.
Az UNICEF hangsúlyozta: háborús vagy válsághelyzetben az iskolák sokkal többet biztosítanak a tanulási lehetőségnél, mert biztonságot és rendszert adnak a veszteséggel és erőszakkal szembesülő gyermekeknek. Emellett a jobb táplálkozás, valamint az oltásokhoz és a különféle segélyekhez való hozzáférés helyszínei lehetnek. Az ENSZ Gyermekalapja megjegyezte: partnereivel együtt azon dolgozik, hogy a gyerekek Ukrajnában és a fogadó országokban is jobban hozzáférjenek az oktatáshoz. A szervezet célja, hogy segítsen mintegy 300 ezer ukrán gyermeken, akit az a veszély fenyeget, hogy a következő tanévben kimarad az iskolából.
(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: AFP)
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
