Tízéves korban engednék először szülői kíséret nélkül a gyerekeket iskolába

Nem minden szülő tudja megoldani a munka mellet, hogy reggelente elvigye gyerekét az iskolába, majd délután érte is menjen. Ti hány éves kortól engeditek őket egyedül iskolába járni?

  • Tornyos Kata

A szomszédos országokban tízéves korában engednék először szülői kíséret nélkül a gyerekeket az iskolába – derül ki az Ifjuságkutató Intézet friss felmérésből, amelyet tizenkét országban végeztek.

A megkérdezettek két csoportba sorolhatók: az országok egy része akár már 10 éves kor előtt (ide tartozik Ausztria, Csehország, Észak-Macedónia, Horvátország,Montenegró, Szerbia és Szlovénia), másik része inkább 10 éves kortól hagyná, hogy a gyermek először menjen kíséret nélkül az iskolába (ide sorolható Bulgária, Lengyelország, Románia és Szlovákia és Magyarország is).

A kutatásban részt vett magyar felnőttek fele úgy gondolja, hogy 10 és 12 éves kor között engedhető meg először, hogy a diákok egyedül tegyék meg az otthon és az iskola közötti távot. Emellett a 10 éves kort jelölték meg a leggyakrabban, vagyis a magyar válaszadók negyede (25%) gondolja azt, hogy ennyi idősen már önállóan is járhat iskolába gyerekük.

Az eredmények alapján az is megállapítható, hogy a nyugatabbra lévő országok kevesebb tanintézményben töltött idő után is hagynák, hogy az iskolások egyedül közlekedjenek. A vizsgált országok közül a két végletet Ausztria és Bulgária képviseli: előbbiben a megkérdezettek átlagosan 8, utóbbiban pedig 11 évesen engednék, hogy először egyedül közlekedjen a tanuló.

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.