Tízéves korban engednék először szülői kíséret nélkül a gyerekeket iskolába

Nem minden szülő tudja megoldani a munka mellet, hogy reggelente elvigye gyerekét az iskolába, majd délután érte is menjen. Ti hány éves kortól engeditek őket egyedül iskolába járni?

  • Tornyos Kata

A szomszédos országokban tízéves korában engednék először szülői kíséret nélkül a gyerekeket az iskolába – derül ki az Ifjuságkutató Intézet friss felmérésből, amelyet tizenkét országban végeztek.

A megkérdezettek két csoportba sorolhatók: az országok egy része akár már 10 éves kor előtt (ide tartozik Ausztria, Csehország, Észak-Macedónia, Horvátország,Montenegró, Szerbia és Szlovénia), másik része inkább 10 éves kortól hagyná, hogy a gyermek először menjen kíséret nélkül az iskolába (ide sorolható Bulgária, Lengyelország, Románia és Szlovákia és Magyarország is).

A kutatásban részt vett magyar felnőttek fele úgy gondolja, hogy 10 és 12 éves kor között engedhető meg először, hogy a diákok egyedül tegyék meg az otthon és az iskola közötti távot. Emellett a 10 éves kort jelölték meg a leggyakrabban, vagyis a magyar válaszadók negyede (25%) gondolja azt, hogy ennyi idősen már önállóan is járhat iskolába gyerekük.

Az eredmények alapján az is megállapítható, hogy a nyugatabbra lévő országok kevesebb tanintézményben töltött idő után is hagynák, hogy az iskolások egyedül közlekedjenek. A vizsgált országok közül a két végletet Ausztria és Bulgária képviseli: előbbiben a megkérdezettek átlagosan 8, utóbbiban pedig 11 évesen engednék, hogy először egyedül közlekedjen a tanuló.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.