Nem minden szülő tudja megoldani a munka mellet, hogy reggelente elvigye gyerekét az iskolába, majd délután érte is menjen. Ti hány éves kortól engeditek őket egyedül iskolába járni?
A szomszédos országokban tízéves korában engednék először szülői kíséret nélkül a gyerekeket az iskolába – derül ki az Ifjuságkutató Intézet friss felmérésből, amelyet tizenkét országban végeztek.
A megkérdezettek két csoportba sorolhatók: az országok egy része akár már 10 éves kor előtt (ide tartozik Ausztria, Csehország, Észak-Macedónia, Horvátország,Montenegró, Szerbia és Szlovénia), másik része inkább 10 éves kortól hagyná, hogy a gyermek először menjen kíséret nélkül az iskolába (ide sorolható Bulgária, Lengyelország, Románia és Szlovákia és Magyarország is).
A kutatásban részt vett magyar felnőttek fele úgy gondolja, hogy 10 és 12 éves kor között engedhető meg először, hogy a diákok egyedül tegyék meg az otthon és az iskola közötti távot. Emellett a 10 éves kort jelölték meg a leggyakrabban, vagyis a magyar válaszadók negyede (25%) gondolja azt, hogy ennyi idősen már önállóan is járhat iskolába gyerekük.
Az eredmények alapján az is megállapítható, hogy a nyugatabbra lévő országok kevesebb tanintézményben töltött idő után is hagynák, hogy az iskolások egyedül közlekedjenek. A vizsgált országok közül a két végletet Ausztria és Bulgária képviseli: előbbiben a megkérdezettek átlagosan 8, utóbbiban pedig 11 évesen engednék, hogy először egyedül közlekedjen a tanuló.
Novák Blanka biológus a tudományok mellett a nyelveket is szenvedélyesen szereti: hét nyelven beszél, három év alatt tanult meg folyékonyan kínaiul és olaszból öt hónap alatt jutott el B2-es szintig, jelenleg pedig az arab nyelv felé kacsintgat.
Egyre többen érdeklődnek a gyerekekkel kapcsolatos képzések iránt. A dajkaképzéseknél 164, a pedagógiai asszisztens képzéseknél pedig 105 százalékos növekedést mértek egyetlen év alatt.
Az egyeztetésen szóba került a pedagógusok értékelési rendszere, az SNI-s gyerekek ügye és az új NAT is. A Civil Közoktatási Platform szeptember 22-én első alkalommal egyeztetett Kókayné Lányi Marietta közoktatásért felelős államtitkárral, a találkozó részleteiről a szervezet a Facebookon számolt be.
A hallgatók stresszforrásaira, anyagi helyzetére, mentális jóllétére és munkavállalására is rákérdeznek abban a kérdőívben, amely az új felsőoktatási stratégia kialakítását szolgálja. Arra is kíváncsiak, mennyire készíti fel az egyetem a diákokat a munkaerőpiacra.
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Újabb mélypontra esett a születésszám Magyarországon, az aktuális termékenységi viszonyok fennmaradása mellett 1,29 gyerek jutna egy nőre. A KSH adataira Magyar Péter is reagált.
Bocsánatot kért Lannert Judit azoktól, akiket megbántott egy évekkel ezelőtti, még oktatáskutatóként tett megszólalásában használt focis hasonlatával. Lannert szerint a most terjedő, kiragadott részlet egyáltalán nem adja vissza eredeti mondandóját, ugyanakkor elismerte, hogy a hasonlat nem volt szerencsés.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.
