Amit még nem kapott meg az ország, de a kormány már tavaly év végére elköltötte az ötödét.
Új projekt indul a szakképzési digitális tananyag fejlesztésére, közölte a Nemzeti Szakképzési és Felnőtképzési Hivatal (NSZFH), miután sikeresen pályázott a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) keretében meghirdetett „Szakképzési digitális tananyagfejlesztés” felhíváson. Közlésük szerint a kiemelt projektet 19,937 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás felhasználásával európai uniós és hazai forrásból finanszírozzák.
Célja pedig, hogy munkaerőpiacilag fontos ágazatokban digitális tananyagokat fejlesszenek és tegyenek elérhetővé. „Elsősorban azokra az ágazatokra koncentrálnak, amelyekben alacsony tanulólétszámmal oktatnak, de az adott szakma munkaerőpiaci relevanciája meghatározó” – írják a közleményben. Hozzátéve: legalább 75 tananyagot dolgoznak ki a tervek szerint, de emellett beszereznek olyan tananyagszerkesztő rendszert is, amely új digitális oktatási funkciókkal támogatja a szakképzést.
A NSZFH-vezette konzorcium partnerei az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt., és a Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft. Ez utóbbi cégről egyébként júniusban még azt írta a 24.hu, hogy a meg nem érkező EU-s pénzek miatt egy korábbi leépítés után a még megmaradt dolgozók felét is kirúgják, miközben azért kormányközeli cégekkel, mint a 4iG-vel vagy a kormányzati médiakampányokat gyártó Balásy Gyula féltestvérének vállalkozásával kötöttek néhány jelentősebb összegű szerződést. A nemrég a Vodafone többségét is megvásárló 4iG három évvel ezelőtt egyébként az IKK-tól is elnyert egy 4,2 milliárdos uniós tendert, szintén digitális tananyagok fejlesztésével kapcsolatban.
Túl azon, hogy az állami tankönyvek mellé most is elérhető egy kormányzatilag sokat dícsért digitális tananyag-kínálat, az is izgalmas, hogy a mostanit abból a helyreállítási alapból fizetik ki elvileg, amit még meg sem kaptunk, sőt, az ahhoz társuló feltételek is csak ímmel-ámmal alakulnak. Ez annyiból nem meglepő, hogy a Szabad Európa korábban arról írt, hogy a kormány az 5,8 milliárd eurós RRF-keretnek már tavaly év végéig elköltötte több, mint a 20 százalékát. Bár az uniós projektek előfinanszírozása megszokott, vagyis jellemző, hogy a kormány „megelőlegezi” a pénzt állami keretből, amit az uniós intézmények utólag fizetnek ki, itt a furcsaság ezzel az, hogy egyelőre egyáltalán nem biztos, hogy lesz-e megegyezés, vagyis megérkeznek-e az elvben nekünk járó, de a korrupciós kockázatok és az igazságszolgáltatási rendszerrel kapcsolatos kifogások miatt befagyasztott a források.
(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: MTI/Illyés Tibor)
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
