Amit még nem kapott meg az ország, de a kormány már tavaly év végére elköltötte az ötödét.
Új projekt indul a szakképzési digitális tananyag fejlesztésére, közölte a Nemzeti Szakképzési és Felnőtképzési Hivatal (NSZFH), miután sikeresen pályázott a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) keretében meghirdetett „Szakképzési digitális tananyagfejlesztés” felhíváson. Közlésük szerint a kiemelt projektet 19,937 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás felhasználásával európai uniós és hazai forrásból finanszírozzák.
Célja pedig, hogy munkaerőpiacilag fontos ágazatokban digitális tananyagokat fejlesszenek és tegyenek elérhetővé. „Elsősorban azokra az ágazatokra koncentrálnak, amelyekben alacsony tanulólétszámmal oktatnak, de az adott szakma munkaerőpiaci relevanciája meghatározó” – írják a közleményben. Hozzátéve: legalább 75 tananyagot dolgoznak ki a tervek szerint, de emellett beszereznek olyan tananyagszerkesztő rendszert is, amely új digitális oktatási funkciókkal támogatja a szakképzést.
A NSZFH-vezette konzorcium partnerei az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt., és a Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft. Ez utóbbi cégről egyébként júniusban még azt írta a 24.hu, hogy a meg nem érkező EU-s pénzek miatt egy korábbi leépítés után a még megmaradt dolgozók felét is kirúgják, miközben azért kormányközeli cégekkel, mint a 4iG-vel vagy a kormányzati médiakampányokat gyártó Balásy Gyula féltestvérének vállalkozásával kötöttek néhány jelentősebb összegű szerződést. A nemrég a Vodafone többségét is megvásárló 4iG három évvel ezelőtt egyébként az IKK-tól is elnyert egy 4,2 milliárdos uniós tendert, szintén digitális tananyagok fejlesztésével kapcsolatban.
Túl azon, hogy az állami tankönyvek mellé most is elérhető egy kormányzatilag sokat dícsért digitális tananyag-kínálat, az is izgalmas, hogy a mostanit abból a helyreállítási alapból fizetik ki elvileg, amit még meg sem kaptunk, sőt, az ahhoz társuló feltételek is csak ímmel-ámmal alakulnak. Ez annyiból nem meglepő, hogy a Szabad Európa korábban arról írt, hogy a kormány az 5,8 milliárd eurós RRF-keretnek már tavaly év végéig elköltötte több, mint a 20 százalékát. Bár az uniós projektek előfinanszírozása megszokott, vagyis jellemző, hogy a kormány „megelőlegezi” a pénzt állami keretből, amit az uniós intézmények utólag fizetnek ki, itt a furcsaság ezzel az, hogy egyelőre egyáltalán nem biztos, hogy lesz-e megegyezés, vagyis megérkeznek-e az elvben nekünk járó, de a korrupciós kockázatok és az igazságszolgáltatási rendszerrel kapcsolatos kifogások miatt befagyasztott a források.
(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: MTI/Illyés Tibor)
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
