Nagyobb hangsúlyt fektetnek az erőszak megelőzésére a szerb iskolákban

A szerb kormány elfogadta az oktatásra vonatkozó törvénycsomag módosításaira tett javaslatokat, szigorúbban figyelnek majd a gyerekek magaviseletére.

  • Tornyos Kata

A pedagógusok fokozott nevelői tevékenységet folytathatnak azokkal a tanulókkal, akik az iskolán kívül követnek el erőszakot, vagy tanúsítanak más problémás viselkedésformát. Lehetőség nyílik, hogy ezeket a diákokat társadalmilag hasznos munkára kötelezzék, vagy bevonják őket a fokozott nevelői munkába – írta meg a Szabad Magyar Szó. Ezen felül az általános iskola második osztályától kezdve a diákok magaviseleti osztályzatát félévkor és a tanév végén is beszámítják majd a tanulmányi átlagba.

A törvénymódosítás a tanulói kötelezettség megszegése esetén rövidebb határidőket irányoz elő a fegyelmi eljárások lefolytatására, valamint intenzívebb együttműködést és kommunikációt az erőszak ellen fellépő intézményekkel (iskolák, belügyminisztérium, szociális központok, önkormányzatok).

Az osztálylétszám is csökken

A javasolt módosítás értelmében csökkenne az osztályok létszáma, így a következő tanévtől egy osztályban maximum 28 tanuló lehet majd.

Még 2017-ben jelentette be a kormány, hogy majd –  a magyarhoz hasonló – érettségit szeretnének bevezetni, úgy volt, hogy a módosítás 2024-től lép érvénybe, de a szerb ifjúsági szervezetek aggodalmukat fejezték ki a kormány terve miatt. Végül az állami érettségi vizsga bevezetését a 2025/2026-os tanévre halasztják.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.