Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A szerb kormány elfogadta az oktatásra vonatkozó törvénycsomag módosításaira tett javaslatokat, szigorúbban figyelnek majd a gyerekek magaviseletére.
A pedagógusok fokozott nevelői tevékenységet folytathatnak azokkal a tanulókkal, akik az iskolán kívül követnek el erőszakot, vagy tanúsítanak más problémás viselkedésformát. Lehetőség nyílik, hogy ezeket a diákokat társadalmilag hasznos munkára kötelezzék, vagy bevonják őket a fokozott nevelői munkába – írta meg a Szabad Magyar Szó. Ezen felül az általános iskola második osztályától kezdve a diákok magaviseleti osztályzatát félévkor és a tanév végén is beszámítják majd a tanulmányi átlagba.
A törvénymódosítás a tanulói kötelezettség megszegése esetén rövidebb határidőket irányoz elő a fegyelmi eljárások lefolytatására, valamint intenzívebb együttműködést és kommunikációt az erőszak ellen fellépő intézményekkel (iskolák, belügyminisztérium, szociális központok, önkormányzatok).
Az osztálylétszám is csökken
A javasolt módosítás értelmében csökkenne az osztályok létszáma, így a következő tanévtől egy osztályban maximum 28 tanuló lehet majd.
Még 2017-ben jelentette be a kormány, hogy majd – a magyarhoz hasonló – érettségit szeretnének bevezetni, úgy volt, hogy a módosítás 2024-től lép érvénybe, de a szerb ifjúsági szervezetek aggodalmukat fejezték ki a kormány terve miatt. Végül az állami érettségi vizsga bevezetését a 2025/2026-os tanévre halasztják.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.