Nagyobb hangsúlyt fektetnek az erőszak megelőzésére a szerb iskolákban

A szerb kormány elfogadta az oktatásra vonatkozó törvénycsomag módosításaira tett javaslatokat, szigorúbban figyelnek majd a gyerekek magaviseletére.

  • Tornyos Kata

A pedagógusok fokozott nevelői tevékenységet folytathatnak azokkal a tanulókkal, akik az iskolán kívül követnek el erőszakot, vagy tanúsítanak más problémás viselkedésformát. Lehetőség nyílik, hogy ezeket a diákokat társadalmilag hasznos munkára kötelezzék, vagy bevonják őket a fokozott nevelői munkába – írta meg a Szabad Magyar Szó. Ezen felül az általános iskola második osztályától kezdve a diákok magaviseleti osztályzatát félévkor és a tanév végén is beszámítják majd a tanulmányi átlagba.

A törvénymódosítás a tanulói kötelezettség megszegése esetén rövidebb határidőket irányoz elő a fegyelmi eljárások lefolytatására, valamint intenzívebb együttműködést és kommunikációt az erőszak ellen fellépő intézményekkel (iskolák, belügyminisztérium, szociális központok, önkormányzatok).

Az osztálylétszám is csökken

A javasolt módosítás értelmében csökkenne az osztályok létszáma, így a következő tanévtől egy osztályban maximum 28 tanuló lehet majd.

Még 2017-ben jelentette be a kormány, hogy majd –  a magyarhoz hasonló – érettségit szeretnének bevezetni, úgy volt, hogy a módosítás 2024-től lép érvénybe, de a szerb ifjúsági szervezetek aggodalmukat fejezték ki a kormány terve miatt. Végül az állami érettségi vizsga bevezetését a 2025/2026-os tanévre halasztják.

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.