Az átalakítás ellen tiltakozók azt kifogásolják, hogy minden diáknak egyfajta érettségit kell tennie, akárhol is tanulna tovább.
Szerb ifjúsági szervezetek aggodalmukat fejezték ki a kormány terve miatt, hogy állami szintű érettségi vizsgát vezetnének be a középiskolások számára a felsőfokú tanulmányok megkezdéséhez. Azt állítják, hogy csak azért vezették be a változtatásokat, hogy a szerb rendszer is megfeleljen az Európai Unió felsőoktatási normáinak – olvasható Peoples Dispatch-en.
Március végén egy középiskolás diákokból álló csoport, akik "I mi se pitamo"-nak hívják magukat (magyarul: mi is csodálkozunk), demonstrációt szervezett az Oktatási Minisztérium elé azzal a követeléssel, hogy minél előbb oldják meg az új érettségi rendszer körüli bizonytalanságokat. Egy petíciót is elindítottak, amit már 25 ezer diák aláírt. Ezt hétfőn át is adták a minisztériumnak – írta meg korábban a vajdasági Szabad Magyar Szó.
A tiltakozók azt kifogásolják, hogy minden diáknak egyfajta érettségit kell tennie.
Függetlenül attól, ki milyen irányba tanulna tovább, minden tanulónak ugyanolyan szinten kell értenie a különböző tárgyakhoz. Vagyis nincsen külön közép- és emelt szintű vizsga, ahogyan nálunk. A belgrádi tiltakozáson elhangzott: akik például társadalomtudományi szakon folytatnák az egyetemi tanulmányaikat, azoknak is ugyanolyan matematikai ismeretekről kell számot adniuk, mint, akik természet- vagy műszaki tudományokat szeretnének tanulni. Emellett a gimnáziumok és a szakiskolák diákjainak is ugyanolyan vizsgát kell tenniük.
Még 2017-ben jelentette be a kormány, hogy majd változtatásokat szeretne bevezetni, amelyek 2024-től lépnek érvénybe: összesen három vizsgát kell letenniük a diákoknak a középiskola végén. Az érettségin felül a felsőoktatási intézmények is megkövetelhetik a felvételikor, hogy bizonyos tárgyakból vizsgázzanak a tanulók. Így, ha valaki több egyetemre is beadta a jelentkezését, akkor akár hat tárgyból is meg kell mérettetnie magát.
Az érettségi előtt álló diákok kompromisszumos megoldást várnának el, és azt kérik, hogy az egyetemek tekintsenek el a plusz felvételitől. A petíciót indító csoport egyik tagja azt nyilatkozta: magát az érettségi koncepcióját nem ellenzik, de a felsőoktatási felvételi eljárás elhamarkodott átalakítását igen, hiszen az szerintük a jövőjüket veszélyezteti.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
