A szerb kormány a magyarhoz hasonló érettsegi rendszert vezetne be, a diákok nem örülnek

Az átalakítás ellen tiltakozók azt kifogásolják, hogy minden diáknak egyfajta érettségit kell tennie, akárhol is tanulna tovább.

  • Tornyos Kata

Szerb ifjúsági szervezetek aggodalmukat fejezték ki a kormány terve miatt, hogy állami szintű érettségi vizsgát vezetnének be a középiskolások számára a felsőfokú tanulmányok megkezdéséhez. Azt állítják, hogy csak azért vezették be a változtatásokat, hogy a szerb rendszer is megfeleljen az Európai Unió felsőoktatási normáinak – olvasható Peoples Dispatch-en.

Március végén egy középiskolás diákokból álló csoport, akik "I mi se pitamo"-nak hívják magukat (magyarul: mi is csodálkozunk), demonstrációt szervezett az Oktatási Minisztérium elé azzal a követeléssel, hogy minél előbb oldják meg az új érettségi rendszer körüli bizonytalanságokat. Egy petíciót is elindítottak, amit már 25 ezer diák aláírt. Ezt hétfőn át is adták a minisztériumnak – írta meg korábban a vajdasági Szabad Magyar Szó.

A tiltakozók azt kifogásolják, hogy minden diáknak egyfajta érettségit kell tennie.

Függetlenül attól, ki milyen irányba tanulna tovább, minden tanulónak ugyanolyan szinten kell értenie a különböző tárgyakhoz. Vagyis nincsen külön közép- és emelt szintű vizsga, ahogyan nálunk. A belgrádi tiltakozáson elhangzott: akik például társadalomtudományi szakon folytatnák az egyetemi tanulmányaikat, azoknak is ugyanolyan matematikai ismeretekről kell számot adniuk, mint, akik természet- vagy műszaki tudományokat szeretnének tanulni. Emellett a gimnáziumok és a szakiskolák diákjainak is ugyanolyan vizsgát kell tenniük.

Még 2017-ben jelentette be a kormány, hogy majd változtatásokat szeretne bevezetni, amelyek 2024-től lépnek érvénybe: összesen három vizsgát kell letenniük a diákoknak a középiskola végén. Az érettségin felül a felsőoktatási intézmények is megkövetelhetik a felvételikor, hogy bizonyos tárgyakból vizsgázzanak a tanulók. Így, ha valaki több egyetemre is beadta a jelentkezését, akkor akár hat tárgyból is meg kell mérettetnie magát.

Az érettségi előtt álló diákok kompromisszumos megoldást várnának el, és azt kérik, hogy az egyetemek tekintsenek el a plusz felvételitől. A petíciót indító csoport egyik tagja azt nyilatkozta: magát az érettségi koncepcióját nem ellenzik, de a felsőoktatási felvételi eljárás elhamarkodott átalakítását igen, hiszen az szerintük a jövőjüket veszélyezteti.

 

 

Hozzászólások

Gáspár mindössze 15 éves, mégis a világ egyik legrangosabb AI-konferenciáján mutathatja be saját kutatását

Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Havi legalább félmilliós fizetésért nyílt pályázaton keresi a minisztérium azokat a vezetőket, akik levezénylik a kekvák megszüntetését

Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.