A legfontosabb különbség, hogy a szakképzésben a tanulók nyáron szakmai gyakorlaton vesznek részt, amit eddig a közneveléssel megegyező tanrend nem vett figyelembe.
A korábbi szabályozás szerint a szakképző intézményekben megegyezett a tanév rendje a köznevelési intézményekével, azonban a szakképzési törvény 2023 tavaszi módosításával lehetőség van arra, hogy a szakképzésben is önálló jogszabály határozza meg a tanév, a tanítási év rendjét – olvasható az MTI-n.
A csütörtökön megjelent rendelet értelmében a szakképzésben a 2023/2024-es tanévben a tanítási év 2023. szeptember 1-től (péntektől) 2024. június 14-ig (péntekig), az utolsó évfolyamon 2024. május 3-ig (péntekig) tart. Az őszi szünet 2023. október 27-től (péntektől) 2023. november 6-ig (hétfőig), a téli szünet 2023. december 20-tól (szerdától) 2024. január 2-ig (keddig), a tavaszi szünet pedig 2024. március 27-től (szerdától) 2024. április 3-ig (szerdáig) tart. A tanítási év első féléve 2024. január 19-éig tart.
A tanítási év a szünetek beszámításával 179 tanítási napot jelent, ezen felül az oktatói testület hat munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról a diákönkormányzat dönthet, egy tanítás nélküli munkanap pedig kizárólag pályaorientációs célra használható fel.
Kedden – hosszas várakozás után – nyilvánosságra hozták a közoktatásra vonatkozó tanév rendjét is – ezt itt találjátok.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
