Jelentős változásokkal jelent meg a 2023/2024-es szakképzési tanév rendje

A legfontosabb különbség, hogy a szakképzésben a tanulók nyáron szakmai gyakorlaton vesznek részt, amit eddig a közneveléssel megegyező tanrend nem vett figyelembe.

  • Eduline/MTI

A korábbi szabályozás szerint a szakképző intézményekben megegyezett a tanév rendje a köznevelési intézményekével, azonban a szakképzési törvény 2023 tavaszi módosításával lehetőség van arra, hogy a szakképzésben is önálló jogszabály határozza meg a tanév, a tanítási év rendjét – olvasható az MTI-n.

A csütörtökön megjelent rendelet értelmében a szakképzésben a 2023/2024-es tanévben a tanítási év 2023. szeptember 1-től (péntektől) 2024. június 14-ig (péntekig), az utolsó évfolyamon 2024. május 3-ig (péntekig) tart. Az őszi szünet 2023. október 27-től (péntektől) 2023. november 6-ig (hétfőig), a téli szünet 2023. december 20-tól (szerdától) 2024. január 2-ig (keddig), a tavaszi szünet pedig 2024. március 27-től (szerdától) 2024. április 3-ig (szerdáig) tart. A tanítási év első féléve 2024. január 19-éig tart.

A tanítási év a szünetek beszámításával 179 tanítási napot jelent, ezen felül az oktatói testület hat munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról a diákönkormányzat dönthet, egy tanítás nélküli munkanap pedig kizárólag pályaorientációs célra használható fel.

Kedden – hosszas várakozás után – nyilvánosságra hozták a közoktatásra vonatkozó tanév rendjét is – ezt itt találjátok.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.