Maruzsa: Az a fajta fenyegetőző jóslás, hogy több ezer ember távozik majd, nem vált be

Előfordulhat a munkaerő rendelkezésre állásának függvényében, hogy egy kémiatanár többet keres, mint egy történelemtanár vagy egy kisebb településen dolgozó, mint egy nagyobb településen.

  • Tarnay Kristóf

A tanév végével 505 pedagógus távozott lemondással és bár minden távozó kollégáért kár, de ebben az időszakban áramlanak be a frissen végzettek az egyetemről – erről beszélt Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár a HírTV-ben. „Nem látunk eltérést az előző évek mintázata között, hogy hányan mennek ki és hányan jönnek be. Pontos adatot az októberi statisztikából tudok majd mondani, de az a fajta fenyegetőző jóslás, hogy több ezer ember hogyan távozik majd, ez nem vált be” – fogalmazott.

Szerinte számos szakszervezeti jóslatról bizonyosodott be hasonló, a járvány alatt „azzal vádolták őket”, hogy ha megszervezik az érettségit, akkor „elszabadul az armageddon”, ám ez sem következett be. Hozzátéve: optimista, mert a tanév kezdete előtt sokan még gondolkodnak, hol vállalnak végül munkát és ilyenkor nagyobb számban érkeznek be óraadók.

Arról is beszélt a műsorban, hogy a státusztörvény végrehajtási rendeletéről kétszer egyeztettek a szakszervezetekkel. Elmondása alapján a második végén, illetve a sztrájktárgyaláson megkérdezte, hogy kell-e újabbat tartani, amire nem tartottak igényt. A 16-i egyeztetésről ugyanakkor azt is hozzátette: „akkor jeleztem, hogy a kormány nem ülésezik, tehát nagy döntéseket augusztus 16-án biztosan nem fogunk hozni, de ha kérik, természetesen mi rendelkezésre állunk”. A szeptemberi tüntetésekről azt mondta az államtitkár, ezek szerinte mindenképp meg lesznek tartva, nem látja, hogy eltántorítható lenne ez az akciózás. Ugyanakkor arra nem válaszolt egyértelműen, a végrehajtási rendeletről lesz-e megállapodás a tanévkezdésig.

A korábban a Népszavának is emlegetett béralkukról a műsorvezető kérdésére azt mondta, előfordulhat a munkaerő rendelkezésre állásának függvényében, hogy egy kémiatanár többet keres, mint egy történelemtanár vagy egy kisebb településen dolgozó, mint egy nagyobb településen, mert ezekben az esetekben nagyobb szükség van rájuk. Úgy fogalmazott:

„Ha szükségem van egy iskolában egy fiatal matek-fizika szakosra, akkor el fogok térni a korábbi bevett gyakorlattól, hogy bocsánat, kell egy fiatalember, de ennyit tudok adni, mert ezt mondja állam bácsi egy jogszabályban. Nagyobb mozgástere lesz az igazgatónak, a tankerületnek, hogy a rendelkezésére álló bértömeggel ezeket, az adott esetben meglévő hiányokat kezelje.”

(Kiemelt kép: HírTV, YouTube)

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.