Maruzsa: Az a fajta fenyegetőző jóslás, hogy több ezer ember távozik majd, nem vált be

Előfordulhat a munkaerő rendelkezésre állásának függvényében, hogy egy kémiatanár többet keres, mint egy történelemtanár vagy egy kisebb településen dolgozó, mint egy nagyobb településen.

  • Tarnay Kristóf

A tanév végével 505 pedagógus távozott lemondással és bár minden távozó kollégáért kár, de ebben az időszakban áramlanak be a frissen végzettek az egyetemről – erről beszélt Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár a HírTV-ben. „Nem látunk eltérést az előző évek mintázata között, hogy hányan mennek ki és hányan jönnek be. Pontos adatot az októberi statisztikából tudok majd mondani, de az a fajta fenyegetőző jóslás, hogy több ezer ember hogyan távozik majd, ez nem vált be” – fogalmazott.

Szerinte számos szakszervezeti jóslatról bizonyosodott be hasonló, a járvány alatt „azzal vádolták őket”, hogy ha megszervezik az érettségit, akkor „elszabadul az armageddon”, ám ez sem következett be. Hozzátéve: optimista, mert a tanév kezdete előtt sokan még gondolkodnak, hol vállalnak végül munkát és ilyenkor nagyobb számban érkeznek be óraadók.

Arról is beszélt a műsorban, hogy a státusztörvény végrehajtási rendeletéről kétszer egyeztettek a szakszervezetekkel. Elmondása alapján a második végén, illetve a sztrájktárgyaláson megkérdezte, hogy kell-e újabbat tartani, amire nem tartottak igényt. A 16-i egyeztetésről ugyanakkor azt is hozzátette: „akkor jeleztem, hogy a kormány nem ülésezik, tehát nagy döntéseket augusztus 16-án biztosan nem fogunk hozni, de ha kérik, természetesen mi rendelkezésre állunk”. A szeptemberi tüntetésekről azt mondta az államtitkár, ezek szerinte mindenképp meg lesznek tartva, nem látja, hogy eltántorítható lenne ez az akciózás. Ugyanakkor arra nem válaszolt egyértelműen, a végrehajtási rendeletről lesz-e megállapodás a tanévkezdésig.

A korábban a Népszavának is emlegetett béralkukról a műsorvezető kérdésére azt mondta, előfordulhat a munkaerő rendelkezésre állásának függvényében, hogy egy kémiatanár többet keres, mint egy történelemtanár vagy egy kisebb településen dolgozó, mint egy nagyobb településen, mert ezekben az esetekben nagyobb szükség van rájuk. Úgy fogalmazott:

„Ha szükségem van egy iskolában egy fiatal matek-fizika szakosra, akkor el fogok térni a korábbi bevett gyakorlattól, hogy bocsánat, kell egy fiatalember, de ennyit tudok adni, mert ezt mondja állam bácsi egy jogszabályban. Nagyobb mozgástere lesz az igazgatónak, a tankerületnek, hogy a rendelkezésére álló bértömeggel ezeket, az adott esetben meglévő hiányokat kezelje.”

(Kiemelt kép: HírTV, YouTube)

Hozzászólások

A pedagógia nagy tabuja: miért nem szólhatnak bele a gyerekek abba, amit tanulnak?

Amikor az oktatás megújításáról, tantervi reformokról vagy az iskolák modernizációjáról folyik a vita, a felnőttek – politikusok, szakértők, pedagógusok és szülők – végeláthatatlan csatákat vívnak egymással. Összecsapnak a kötelező tananyag mennyiségén, a tantárgyak struktúráján, az óraszámokon és a méréseken. Egyetlen kérdést azonban szinte sehol a világon nem tesznek fel: Miért nem szólhatnak bele maguk a tanulók szervezetten, elfogadott módon és érdemben abba, hogy mit és hogyan tanuljanak? Vélemény.

@eduline.hu 👊 📢 Szerda este tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, ahol tanárok, emberi jogi aktivisták mellett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is beszédet mondott. 🗣️ #fyi #magyartiktok #eduline #civil ♬ eredeti hang - eduline.hu