Előfordulhat a munkaerő rendelkezésre állásának függvényében, hogy egy kémiatanár többet keres, mint egy történelemtanár vagy egy kisebb településen dolgozó, mint egy nagyobb településen.
A tanév végével 505 pedagógus távozott lemondással és bár minden távozó kollégáért kár, de ebben az időszakban áramlanak be a frissen végzettek az egyetemről – erről beszélt Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár a HírTV-ben. „Nem látunk eltérést az előző évek mintázata között, hogy hányan mennek ki és hányan jönnek be. Pontos adatot az októberi statisztikából tudok majd mondani, de az a fajta fenyegetőző jóslás, hogy több ezer ember hogyan távozik majd, ez nem vált be” – fogalmazott.
Szerinte számos szakszervezeti jóslatról bizonyosodott be hasonló, a járvány alatt „azzal vádolták őket”, hogy ha megszervezik az érettségit, akkor „elszabadul az armageddon”, ám ez sem következett be. Hozzátéve: optimista, mert a tanév kezdete előtt sokan még gondolkodnak, hol vállalnak végül munkát és ilyenkor nagyobb számban érkeznek be óraadók.
Arról is beszélt a műsorban, hogy a státusztörvény végrehajtási rendeletéről kétszer egyeztettek a szakszervezetekkel. Elmondása alapján a második végén, illetve a sztrájktárgyaláson megkérdezte, hogy kell-e újabbat tartani, amire nem tartottak igényt. A 16-i egyeztetésről ugyanakkor azt is hozzátette: „akkor jeleztem, hogy a kormány nem ülésezik, tehát nagy döntéseket augusztus 16-án biztosan nem fogunk hozni, de ha kérik, természetesen mi rendelkezésre állunk”. A szeptemberi tüntetésekről azt mondta az államtitkár, ezek szerinte mindenképp meg lesznek tartva, nem látja, hogy eltántorítható lenne ez az akciózás. Ugyanakkor arra nem válaszolt egyértelműen, a végrehajtási rendeletről lesz-e megállapodás a tanévkezdésig.
A korábban a Népszavának is emlegetett béralkukról a műsorvezető kérdésére azt mondta, előfordulhat a munkaerő rendelkezésre állásának függvényében, hogy egy kémiatanár többet keres, mint egy történelemtanár vagy egy kisebb településen dolgozó, mint egy nagyobb településen, mert ezekben az esetekben nagyobb szükség van rájuk. Úgy fogalmazott:
„Ha szükségem van egy iskolában egy fiatal matek-fizika szakosra, akkor el fogok térni a korábbi bevett gyakorlattól, hogy bocsánat, kell egy fiatalember, de ennyit tudok adni, mert ezt mondja állam bácsi egy jogszabályban. Nagyobb mozgástere lesz az igazgatónak, a tankerületnek, hogy a rendelkezésére álló bértömeggel ezeket, az adott esetben meglévő hiányokat kezelje.”
(Kiemelt kép: HírTV, YouTube)
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
