Maruzsa: Az a fajta fenyegetőző jóslás, hogy több ezer ember távozik majd, nem vált be

Előfordulhat a munkaerő rendelkezésre állásának függvényében, hogy egy kémiatanár többet keres, mint egy történelemtanár vagy egy kisebb településen dolgozó, mint egy nagyobb településen.

  • Tarnay Kristóf

A tanév végével 505 pedagógus távozott lemondással és bár minden távozó kollégáért kár, de ebben az időszakban áramlanak be a frissen végzettek az egyetemről – erről beszélt Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár a HírTV-ben. „Nem látunk eltérést az előző évek mintázata között, hogy hányan mennek ki és hányan jönnek be. Pontos adatot az októberi statisztikából tudok majd mondani, de az a fajta fenyegetőző jóslás, hogy több ezer ember hogyan távozik majd, ez nem vált be” – fogalmazott.

Szerinte számos szakszervezeti jóslatról bizonyosodott be hasonló, a járvány alatt „azzal vádolták őket”, hogy ha megszervezik az érettségit, akkor „elszabadul az armageddon”, ám ez sem következett be. Hozzátéve: optimista, mert a tanév kezdete előtt sokan még gondolkodnak, hol vállalnak végül munkát és ilyenkor nagyobb számban érkeznek be óraadók.

Arról is beszélt a műsorban, hogy a státusztörvény végrehajtási rendeletéről kétszer egyeztettek a szakszervezetekkel. Elmondása alapján a második végén, illetve a sztrájktárgyaláson megkérdezte, hogy kell-e újabbat tartani, amire nem tartottak igényt. A 16-i egyeztetésről ugyanakkor azt is hozzátette: „akkor jeleztem, hogy a kormány nem ülésezik, tehát nagy döntéseket augusztus 16-án biztosan nem fogunk hozni, de ha kérik, természetesen mi rendelkezésre állunk”. A szeptemberi tüntetésekről azt mondta az államtitkár, ezek szerinte mindenképp meg lesznek tartva, nem látja, hogy eltántorítható lenne ez az akciózás. Ugyanakkor arra nem válaszolt egyértelműen, a végrehajtási rendeletről lesz-e megállapodás a tanévkezdésig.

A korábban a Népszavának is emlegetett béralkukról a műsorvezető kérdésére azt mondta, előfordulhat a munkaerő rendelkezésre állásának függvényében, hogy egy kémiatanár többet keres, mint egy történelemtanár vagy egy kisebb településen dolgozó, mint egy nagyobb településen, mert ezekben az esetekben nagyobb szükség van rájuk. Úgy fogalmazott:

„Ha szükségem van egy iskolában egy fiatal matek-fizika szakosra, akkor el fogok térni a korábbi bevett gyakorlattól, hogy bocsánat, kell egy fiatalember, de ennyit tudok adni, mert ezt mondja állam bácsi egy jogszabályban. Nagyobb mozgástere lesz az igazgatónak, a tankerületnek, hogy a rendelkezésére álló bértömeggel ezeket, az adott esetben meglévő hiányokat kezelje.”

(Kiemelt kép: HírTV, YouTube)

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.