Sok előrelépést ma sem hozott a szakszervezetek és a kormány közti egyeztetés

Újabb sztrájkbizottsági tárgyaláson vannak túl a pedagógiai szakszervezetek a köznevelési államtitkársággal, bár - nem túl meglepő módon - érdemben most sem történt sok változás.

„Egy hosszú, fárasztó és nagyjából eredménytelen egyeztetésen vagyunk túl”

– kezdte meg mai élő adását a Pedagógusok Szakszervezete, amiben Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezete alelnöke és Szendrei Zoltán, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Országos Választmányának tagja nyilatkoztak.

Ahogy előző héten sem, sok új információval most sem szolgálhatunk a sztrájkbizottsági tárgyalásokról.  A legfontosabb előrelépés, amiről a szervezetek a tárgyalás után beszámoltak, a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek munkakörét érinti. A kormány biztosította a képviselőket, hogy az asszisztensek maximum 35 órás munkavégzéséről szóló szabályozás bekerül a státusztörvénybe.

Továbbá a háborús vészhelyzetre hivatkozó kormányrendeletet - amely a munkáltató általi pedagógusok elbocsátásról szól – automatikusan meg fogják szüntetni a vészhelyzet véget értével. Ha év végéig a helyzet változatlan maradna, akkor legkésőbb december 31-én vonják vissza ezt a rendeletet, függetlenül az aktuális helyzettől - mondták.

Itt a szervezet egyik megszólalója viszont hozzátette, hogy bár ezt ígérték nekik, a jogszabály szövegében ez nem szerepel – így nem tudhatják biztosra.

 

Posted by Pedagógusok Szakszervezete PSZ on Wednesday, August 16, 2023

További követelésekben nincs elmozdulás.

A hazai forrásból származó azonnali béremelésekre való újbóli rákérdezésre ismételten azt a választ kapták, hogy a kormánynak nem áll szándékában azonnal megemelni a tanárok fizetését. 12-13%-os béremelést ígértek a tanároknak, de ez a 20% fölött lévő éves átlag inflációt sem egyenlítené ki.

A már törvényben lévő kötelező 24 órás munkaidő is szóba került. Ennek kapcsán a kormány azzal védekezett, hogy a tanárok követelték a fix óraszám törvénybe iktatását – ami igaz is, viszont ők konkrét számot, pontosabban 22 órát követeltek. A 24 órás munkaidő az oktatásban dolgozók 30%-ának konkrét munkateher növekedést jelent.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.