Első és második helyen is magyar csapat zárt a nemzetközi kémiai tudományos vitaversenyen

Két magyar diák pedig holtversenyben megszerezte az egyéni első helyet. Szingapúr, Thaiföld, Georgia, Románia és Mexikó is képviseltette magát a versenyen, ahol középiskolás diákoknak nem csupán elő kell adniuk a megoldásaikat, de tudományos vitában meg is kell azokat védeni.

  • Eduline/MTI

Magyar győzelem született a georgiai Tbilisziben megrendezett nemzetközi kémiai tudományos vitaversenyen: az egyik magyar csapat elsőként, a másik ezüstéremmel zárta a versenyt, két magyar diák pedig holtversenyben megszerezte az egyéni első helyet, tájékoztatták a Nemzetközi Kémia Torna magyar szervezői szerdán az MTI-t. Az augusztus 17. és 23. között hatodik alkalommal megrendezett, középiskolásoknak szóló tudományos vitaversenyen Szingapúr, Thaiföld, Georgia, Románia és Mexikó is képviseltette magát.

A szervezők szerint a megmérettetés eddigi legeredményesebb szereplését mutatta be a magyar delegáció.

 

A Nemzetközi Kémiai Torna történetének eddigi legeredményesebb szereplését mutatták be a magyar csapatok a Grúziában,...

Posted by Bence Béla Botlik on Tuesday, August 22, 2023
Egy angol nyelvű tudományos vitaversenyről van szó, ahol középiskolás diákok hatfős csapatokban igyekeznek 12 előre megadott, nyílt végű feladatot megoldani, mondta el Botlik Bence, a verseny magyarországi szakmai vezetője. A csapatoknak nem csupán prezentálniuk kell a megoldásaikat, de tudományos vitában meg is kell azokat védeni. Emellett válaszolniuk kell a szakmai zsűri kérdéseire is és nekik pedig a többi csapat megoldásainak gyenge pontjait kell keresni. „Ehhez nemcsak a kémiai ismereteikre van szükségük, hanem a tudományos szakirodalom kritikus feldolgozására, kiváló angol nyelvtudásra, a csapattagjaikkal való hatékony együttműködésre és megfelelő stratégiai gondolkodásra is” – hangsúlyozza.

A feladatok közt szerepelt egy kémiai analóg számítógép tervezése, egy áram nélkül, kémiai alapon működő közlekedési lámpa kifejlesztése, vagy egy olyan hipotetikus szituáció modellezése, amelyben bizonyos biomolekulákat nemtermészetes aminosavak váltanának ki a sejtekben. A versenyen hangsúlyos a multidiszciplinaritás (ahol több tudományág nézőpontjai egymás mellett érvényesülnek), így a kémiai témák mellett fizikai, biológiai, illetve mérnöki és informatikai kérdések is előkerültek. A négy fordulós versenyen egyébként több magyar zsűritag is részt vett, akik a BME, az ELTE, a Cambridge-i Egyetem és az ETH Zürich kutatói és hallgatói.

Frissítés:

A Nemzetközi Kémiai Torna magyarországi főszervezője lapunknak küldött közleménye szerint a győztes magyar csapat tagjai:

  • Cserneczky Balázs,
  • Járay-Vojcek Hanna,
  • Hegedűs Márton,
  • Molnár Máté,
  • Papp Marcell Imre,
  • Szabó Márton.

Az ezüstérmes magyar csapat tagjai:

  • Ágoston Barbara,
  • Burkódi Mikes,
  • Incze Adél,
  • Koharek Anna,
  • Skenderovic Szonja,
  • Zsoldos Tamás.

Mindkét magyar csapatot Buzafalvi Dénes vezette, a felkészítők és kísérők pedig Bogner Marcell, Botlik Bence Béla, Csoma Balázs, Forman Ferenc, Formanné Kiss Andrea, Répási Gergely, Vaskó Lili és Szappanos Attila.

(Kiemelt kép: chemistry.ge, Facebook)

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.