Első és második helyen is magyar csapat zárt a nemzetközi kémiai tudományos vitaversenyen

Két magyar diák pedig holtversenyben megszerezte az egyéni első helyet. Szingapúr, Thaiföld, Georgia, Románia és Mexikó is képviseltette magát a versenyen, ahol középiskolás diákoknak nem csupán elő kell adniuk a megoldásaikat, de tudományos vitában meg is kell azokat védeni.

  • Eduline/MTI

Magyar győzelem született a georgiai Tbilisziben megrendezett nemzetközi kémiai tudományos vitaversenyen: az egyik magyar csapat elsőként, a másik ezüstéremmel zárta a versenyt, két magyar diák pedig holtversenyben megszerezte az egyéni első helyet, tájékoztatták a Nemzetközi Kémia Torna magyar szervezői szerdán az MTI-t. Az augusztus 17. és 23. között hatodik alkalommal megrendezett, középiskolásoknak szóló tudományos vitaversenyen Szingapúr, Thaiföld, Georgia, Románia és Mexikó is képviseltette magát.

A szervezők szerint a megmérettetés eddigi legeredményesebb szereplését mutatta be a magyar delegáció.

 

A Nemzetközi Kémiai Torna történetének eddigi legeredményesebb szereplését mutatták be a magyar csapatok a Grúziában,...

Posted by Bence Béla Botlik on Tuesday, August 22, 2023
Egy angol nyelvű tudományos vitaversenyről van szó, ahol középiskolás diákok hatfős csapatokban igyekeznek 12 előre megadott, nyílt végű feladatot megoldani, mondta el Botlik Bence, a verseny magyarországi szakmai vezetője. A csapatoknak nem csupán prezentálniuk kell a megoldásaikat, de tudományos vitában meg is kell azokat védeni. Emellett válaszolniuk kell a szakmai zsűri kérdéseire is és nekik pedig a többi csapat megoldásainak gyenge pontjait kell keresni. „Ehhez nemcsak a kémiai ismereteikre van szükségük, hanem a tudományos szakirodalom kritikus feldolgozására, kiváló angol nyelvtudásra, a csapattagjaikkal való hatékony együttműködésre és megfelelő stratégiai gondolkodásra is” – hangsúlyozza.

A feladatok közt szerepelt egy kémiai analóg számítógép tervezése, egy áram nélkül, kémiai alapon működő közlekedési lámpa kifejlesztése, vagy egy olyan hipotetikus szituáció modellezése, amelyben bizonyos biomolekulákat nemtermészetes aminosavak váltanának ki a sejtekben. A versenyen hangsúlyos a multidiszciplinaritás (ahol több tudományág nézőpontjai egymás mellett érvényesülnek), így a kémiai témák mellett fizikai, biológiai, illetve mérnöki és informatikai kérdések is előkerültek. A négy fordulós versenyen egyébként több magyar zsűritag is részt vett, akik a BME, az ELTE, a Cambridge-i Egyetem és az ETH Zürich kutatói és hallgatói.

Frissítés:

A Nemzetközi Kémiai Torna magyarországi főszervezője lapunknak küldött közleménye szerint a győztes magyar csapat tagjai:

  • Cserneczky Balázs,
  • Járay-Vojcek Hanna,
  • Hegedűs Márton,
  • Molnár Máté,
  • Papp Marcell Imre,
  • Szabó Márton.

Az ezüstérmes magyar csapat tagjai:

  • Ágoston Barbara,
  • Burkódi Mikes,
  • Incze Adél,
  • Koharek Anna,
  • Skenderovic Szonja,
  • Zsoldos Tamás.

Mindkét magyar csapatot Buzafalvi Dénes vezette, a felkészítők és kísérők pedig Bogner Marcell, Botlik Bence Béla, Csoma Balázs, Forman Ferenc, Formanné Kiss Andrea, Répási Gergely, Vaskó Lili és Szappanos Attila.

(Kiemelt kép: chemistry.ge, Facebook)

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.