Most sem hallotta meg az oktatási szervezeteket a kormány, 2024-ben június közepéig kell a gyerekeknek iskolába járni

Bár a vélemények beérkezését követően körülbelül 2,5 hétig egyeztettek és tárgyaltak róla, nem sok változás történt a tanév rendjének tervezete és hivatalos változata között.

  • Székács Linda

Augusztus 22-én, az elmúlt évekhez képest jóval később, de végre megjelent 2023/24-es tanév rendje. A hivatalos rendelet előtt a kormány tervezet formájában már július végén belengette a szünetek tervezett időpontjait, amiben már látható volt, hogy 2024-ben a megszokottnál körülbelül egy héttel később, június 21-én kezdődne a nyári szünet, végül pedig ez a dátum került bele a hivatalos tanév rendjébe is, annak ellenére, hogy az illetékes oktatási szervek és szakszervezetek augusztus 4-ig véleményezhették a tervezetet.

A véleményezés pedig meg is történt, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete azt írta,

"Az előterjesztők nem vették figyelembe Magyarország klimatikus viszonyait. A tanítás zömében nem légkondicionált helyiségekben történik. Rekkenő hőségben tanítási napokat szervezni köztudottan nem hatékony. Ezeket a tanítási napokat már csak azért sem lehet teljesértékűnek tekinteni, mivel a beiratkozás a középiskolába 2024. június 24. és június 26. között lesz, éppen ezért az évzárókat és a bizonyítványosztást június 21-éig le kell bonyolítani."

A Civil Közoktatási Platform véleménye szerint pedig a tanítási év és a téli szünet meghosszabbítását pedagógiai okok nem támasztják alá, "egyszerűen csak a fűtési költségeken" szeretne spórolni a kormány az évközi - főként a téli szünet - meghosszabbításával.

A tervezetben egyébként az szerepelt, hogy

  • az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2023. október 27. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2023. november 6. (hétfő).
  • A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2023. december 20. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2024. január 8. (hétfő).
  • A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2024. március 28. (csütörtök), a szünet utáni első tanítási nap 2024. április 8. (hétfő) lesz.
Arra pedig, hogy a szakszervezetek kritikái szerint a júniusi melegben a diákok már nem tudnak koncentrálni, a kormány úgy reagált: a Magyarországéhoz hasonló klímájú Szlovákiában is tovább tart a tanév, az iskolaépületek energetikai fejlesztése pedig folyamatos.
Így tehát, bár a vélemények beérkezése és a hivatalos tanév rendjének megjelenése között körülbelül 2,5 hét telt el "tárgyalásokkal", a szünetek időpontja nem sokat változott a tervezethez képest. Ebben ugyanis az szerepel, hogy
  • az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2023. október 27. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2023. november 6. (hétfő) lesz.
  • A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2023. december 21. (csütörtök), a szünet utáni első tanítási nap 2024. január 8. (hétfő).
  • A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2024. március 27. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2024. április 8. (hétfő).
  • A nyári szünet pedig a kritikák ellenére 2024. június 21-én kezdődik.
Változás tehát csak a téli és a tavaszi szünet időpontjában történt. A téli szünet a tervezethez képest egy nappal később, a tavaszi szünet pedig egy nappal korábban kezdődik majd, a június közepi tanévzárás viszont maradt, ami azt jelenti, hogy a diákok 2023. szeptember 1-től 2024. június 21-ig járnak majd iskolába.
    Hozzászólások

    „A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

    Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

    Közoktatás
    Palotás Zsuzsanna

    Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

    Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

    Közoktatás
    Kurucz-Gáspár Tünde

    „Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

    Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

    Közoktatás
    Palotás Zsuzsanna

    Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

    Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

    Közoktatás
    Palotás Zsuzsanna