A kedd este kijött tanév rendjével immáron hivatalos: hat nappal később lesz vége a következő tanévnek, míg idén június 15-e volt az utolsó tanítási nap, jövőre már június 21-e lesz. A kormányt – kevéssé meglepő módon – nem hatotta meg, hogy a két szakszervezet szinte szóról szóra elmondta ugyanazt a kritikát: az iskolák többségében, főleg az osztálytermekben nincs klíma és a június közepén nem ritka, 30 fok feletti melegben nem igazán lehet tanítani. A Belügyminisztérium erre azt reagálta, hogy egyrészt folyamatosan korszerűsítik az épületeket, másrészt „a hazánkkal azonos klimatikus fekvésű Szlovákiában is június 30-ig tart a tanítás, és ez ott sem okoz gondokat”.
Két hét a kutyáké
Bár a Magyar Narancs korábbi cikke szerint nincs arról hivatalos statisztika, hány iskolában van légkondicionálás, az iskolák jó részében ez nem megoldott. Amerikai kutatók pedig korábban egzakt módon kimutatták, tényleg érdemben romlik a teljesítőképesség a melegben. Ez abból derült ki, amikor az általános szövegértési és számolási képességeket, illetve az íráskészséget felmérő PSAT teszten elért pontszámokat vetették össze az adott évben a 21 foknál melegebb napokkal, illetve az átlaghőmérséklettel.
„Az iskolák nagy része nem klimatizált és melegben nem lehet úgy figyelni. De nem könnyű egyáltalán ott lenni sem, hosszúak a napok, ebben az időben a diák már mindent csinálna, csak nem iskolában lenne” – összegez Merucza Tibor Alex, az ADOM Diákmozgalom kommunikációs elnöke. Szerinte bár a hosszabb évközi szüneteknek örül mindenki, de amikor nyáron egy héttel tovább kell benn lenni, inkább azt kívánják, bár lenne rövidebb mondjuk a téli szünet.
Ugyanakkor most is ritka az a pedagógus, aki azután, hogy az Ó-betű felkerül a táblára, még nagyon fontos anyagokat szeretne átadni. „Az utolsó héten már a könnyebb tananyag van, kapunk egy feladatot, amit csoportban kell megoldani, vagy feldolgozunk egy témát, amit egy prezentációval elő kell adni az osztály előtt” – osztja meg tapasztalatait Merucza. Hogy az ilyen feladattípusoknak ki örül, az diákfüggő – teszi hozzá.
Az általunk megkérdezett egyik oktatáskutató ezért sem érzi a plusz egy hetet hőség szempontjából annyira kritikusnak. „A meleget nem tartom olyan rettenetesen komoly ellenvetésnek. Ez is lehet problémás, de annyira változó az időjárásunk, hogy idén ez pont nem okozott problémát” – mondja Nahalka István. Hozzátéve: az utolsó hetet most is sokszor projektekkel, kirándulással töltik el. Könnyen lehet, hogy az iskolák mostantól nem az utolsó egy, hanem két hetet fogják úgy eltölteni, hogy tulajdonképpen akkor már tanítás nem nagyon folyik.
„Azt szoktuk mondani, hogy az utolsó hét már a kutyáké, majd ezután az utolsó két hét lesz a kutyáké”
– fogalmaz. Nahalka szerint egyébként az ilyen foglalkozások is lehetnek kifejezetten hasznosak és a diákoknak is izgalmasak, így akár pozitívum is lehet, hogyha erre több idő jut – még ha vélhetően nem is ez volt a kormányzati cél.
A felejtésre nem gyógyír |
„A nyáron a gyerekek felejtése nagyon komoly, ezt vizsgálatok is alátámasztják. Ez nem vet túl jó fény az oktatásra: amit két hónap alatt el lehet felejteni, azt nem nagyon sikerült megtanulni. Ám ezt egy – vagy akár több – héttel rövidebb szünet nem oldja meg” – mondja Nahalka István. |
Összecsúszik az érettségikkel
Nahalka István ennél sokkal komolyabb gondnak tartja, hogy a tanév vége így összecsúszik az érettségikkel, márpedig az év vége a nagyobb középiskoláknak most is egy nehéz szervezési feladat. „Biztos, hogy gondot fog okozni, hogy a tanítás és a szóbeli érettségik megkezdése össze fog csúszni, és meg kell majd oldani az iskolákban azt, hogy egyszerre lehessen még tanítani és már elkezdeni az érettségit” – fejti ki.
„Az érettségit nem lehet mozdítani, mert azok hozzá vannak kötve a felvételi mechanizmushoz, ez sok problémát vet fel” – teszi Radó Péter oktatáskutató. Nahalka szerint ugyanakkor valahogy ezt is megoldják az intézmények, mert
„ügyesek szoktak lenni és a hátukon is fát lehet vágni”.
Hogy a logisztikai gondok mellett az összecsúszó érettségi ne okozzon még személyi nehézségeket, is, arra a kitolt év vége tervezetekor a Belügyminisztérium azt reagálta, hogy a szóbeli érettségikre további 3 napot biztosítanak, hogy ne kelljen egyszerre érettségiztetniük és órát is tartaniuk a középiskolás tanároknak. Radó szerint ez részben megoldja a kérdést, ugyanakkor összességében nem lát szakmai érvet és értelmet az átalakítások mögött. „A hatása mindenképpen az lesz, hogy mindenkit bosszantani fognak, de hogy miért csinálják, azt nem tudom” – fogalmaz.
„Ha plusz napokat adnak az érettségihez, akkor az ezzel kitolódik és még inkább belemegyünk a nyárba” – reagálja Nahalka a megoldásra. Ugyanis vizsgahelyzetben már sokkal kritikusabb kérdés a hőség, hiszen itt nem utolsó hetes „levezető” órákról, hanem a továbbtanulást eldöntő vizsgákról van szó. „Ezek a feladatok komoly összpontosítást igényelnek, ott már a hőmérséklet külső körülményként jelentősen befolyásolhatja egyesek teljesítményét” – magyarázza. Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy az érettségi kezdetével ezzel együtt is egybeesik az utolsó hét. Ráadásul így a szóbeli viszont július elsejéig is eltarthat, a pedagógusok pedig annyival később tudnak elmenni szabadságra.
Eltolt beiratkozás |
Korábban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete azt is felvetette, hogy a beiratkozás a középiskolába június 24-26-ig lesz, tehát az évzárókat és a bizonyítványosztást június 21-éig le kell bonyolítani, így szerintük a meleg mellett emiatt sem tekinthetők teljes értékűnek a plusz napok. Erre belügy, szintén még augusztus közepén azt is közölte, hogy a Nemzeti Pedagóguskar kérésére azt pedig két nappal eltolják. Gosztonyi erre úgy reagált nemrég, hogy az a folyamat, amire két nappal több időt kapnak, nagy terhet ró a kollégáira, míg az osztályozó értekezlettől eljutnak a megírt bizonyítványig. A nyolcadikosoknak viszont fontos, hogy a beiratkozásig az már a kezükben legyen. |
Toldd meg egy lépéssel
A vakáció rövidülése azonban nem azt jelenti, hogy egy az egyben ennyivel hosszabb is a tanév. Változatlan őszi szünet mellett a téli szünet ugyan egy nappal rövidebb lesz, mint ebben a tanévben (december 22-től január 8-ig és 7-ig), de ez csak azért van, mert tavaly év végén az energiaválság közepette hat nappal kitolták azt. Vagyis a hosszabbítást lényegében megtartják és az előző tanévben eredetileg tervezettnél öt nappal lesz így hosszabb a karácsonyi pihenő. Ezért írhatta azt a több szervezetet tömörítő Civil Közoktatási Platform, hogy
szerintük egyszerűen csak a fűtési költségeken szeretne spórolni a kormány a pedagógiai okokkal alá nem támasztott intézkedéssel.
Ám Gosztonyi Gábor korábban arról beszélt, mivel nem minden szülő tud január első hetére rögtön szabadságot kivenni és otthon maradni a gyerekével, ezért sokan iskolai ügyeletet igényelnek. Vagyis fűteni kell, hiába nincs tanítás. Hogy ezzel együtt legutóbb mennyit sikerült a téli szünet megtoldásával spórolni a fűtésszámlán, azt nem tudni, mivel a kormány nem hozta nyilvánosságra ezt.
Persze a hosszabb szünetnek nem csak energetikai szempontjai vannak. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója azt mondja, azok közt a szülők közt, akikkel kapcsolatban állnak, megoszlanak a vélemények az átvariálás kapcsán. Többen vannak, akik ellenzik a szünet kitolását a meleg miatt, ugyanakkor mások felhozzák érvként, hogy év közben is ráfér valamivel több pihenés a diákokra és a hosszabb téli szünetbe jobban beleférnek a tervbe vett családi programjaik.
Az utóbbi évek szeszélyes tavaszainak tükrében nehéz megmondani, hogy spórolásban mennyire lesz hasznos a tavaszi szünetet is meghosszabbítani, mindenesetre azt is öt nappal tolták ki. Az előző tanévben ugyanis április 6-11-ig, azaz hat napig tartott, a mostani tanév rendjében viszont már március 28-től április 7-ig szerepel, ami 11. A kettő közti eltolódás jó eséllyel ahhoz alkalmazkodhat, hogy idén április 9-re esett, jövőre viszont március 31-re fog esni húsvét vasárnap.
| Még mindig az egyik leghosszabb |
A nyári vakáció nem mindenhol ugyanolyan hosszú. A most megkurtított nyári szünet a környező országok közül Horvátország (79 nap) után a második leghosszabb. Miután a listán a következő Lengyelország 66-tal, így a 77-ről 71-re csökkenő időtartam még mindig bronzérmes. |
(Kiemelt kép: MTI / Balogh Zoltán)