Több mint 1600 tehetséggondozó tanárnak adna ösztöndíjat a kulturális tárca

Mégpedig havi nettó 75 ezret, 10 hónapon keresztül, amiről Csák János miniszter dönt egy testület javaslatai alapján.

  • Eduline/MTI

A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) a Nemzeti Tehetség Program részeként tehetséggondozó tanároknak létesít egy új ösztöndíjat Köbüki elnevezéssel – jelentette be Hornung Ágnes családokért felelős államtitkár kedden a tárca Facebook-oldalán. Hangsúlyozva: a tehetséggondozás nem képzelhető el olyan elhivatott oktatók nélkül, akik felismerik a diákok értékeit, és egyengetik a kibontakozó tehetségű fiatalok útját.

Elmondta, a tehetséggondozásban kimagasló munkát végző tanárok havonta nettó 75 ezer forint ösztöndíjra pályázhatnak, amely 10 hónapon át, szeptembertől júniusig jár. A felhívásra középfokú oktatási intézményben legalább három éve dolgozó matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, informatika, magyar nyelv és irodalom, történelem vagy ének-zene szakos tanárok jelentkezhetnek.

A programmal olyan szakemberek munkáját szeretnék támogatni, akik kiemelkedő eredményeket érnek el a tehetséggondozásban, például szakkörök, tudásműhelyek vezetésével vagy versenyre felkészítéssel – emelte ki Hornung Ágnes. Hozzátéve: a most kezdődő tanévben több mint 1600-an élhetnek majd a lehetőséggel, amelynek részletei az emet.gov.hu honlapon találhatók. Pályázni online lehet szeptember 21-ig, eredményhirdetés októberben várható.

„Ez az ösztöndíjprogram nem a köznevelési rendszerhez kapcsolódó bérkiegészítés, hanem a tehetséggondozás támogatása, az abban részt vevő tehetséggondozók további motiválása”

– mondta el ugyanerről Hornung a Magyar Nemzetnek. Hozzátéve: a pedagógusoknak ezért a pluszpénzért nem kell pluszmunkát vállalniuk. Azok jelentkezhetnek, akik már legalább három éve középfokú köznevelési intézményben tanítanak és kiemelkedő tehetséggondozó tevékenységet folytatnak. „Ezek a pedagógusok a tehetségek fejlesztésében eddig is példaértékű eredményeket értek el, és mi azt szeretnénk, hogy ezt a munkát tovább folytassák” – összegzett.

Az interjúból az is kiderül, hogy a tanárok egyénileg jelentkezhetnek a Köbüki ösztöndíjra. A pályázat független attól, hogy a jelentkező melyik középfokú oktatási intézményben dolgozik. Arról is beszélt, hogy a programra több mint 1,2 milliárd forintot különítettek el és hogy szeretnék, hogy a rendszerbe történő belépéstől kezdődően minden abszolút mérhető legyen. A pályázatokat a kiírásban is szereplő objektív pontozási rendszer szerint egy bizottság értékeli. Ebbe egy tagot a Belügyminisztérium, egyet a Kulturális és Innovációs Minisztérium, egyet pedig a Nemzeti Pedagógus Kar delegál. Ők azonban csak előkészítik azt a döntést a pályázatokról, amelyet végül Csák János kulturális és innovációs miniszter hoz meg – mondta el az államtitkár.

(Kiemelt kép: Reviczky Zsolt)

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.