Még egy országban szorgalmazzák a börtönbüntetés bevezetését az iskolai bántalmazások miatt

Hamarosan a szülők és gondviselők bevonása nélkül igényelhetnek "védelmi végzést" a bántalmazott diákok, a bántalmazók pedig akár börtönbüntetést is kaphatnak Dél-Afrikában.

  • Székács Linda

Az iskolai bántalmazás világszerte problémákat okoz, ami bizonyos esetekben a bántalmazott diák öngyilkosságával vagy öngyilkossági kísérletével végződik. A szörnyű eseteket megelégelve korábban már beszámoltunk arról, hogy Franciaországan zéró toleranciát vezetnek be, és ahelyett, hogy a bántalmazott gyerekek kényszerülnének előbb-utóbb iskolaváltásra, a bántalmazókat helyeznék át másik intézménybe, míg egy diák öngyilkossága vagy annak kísérlete esetén súlyos, körülbelül 57 millió forintos pénzbírsággal vagy 10 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtanák a bántalmazót és/vagy annak családját.

 

A hírek szerint nem csak az európai országban, de Dél-Afrikában is hasonló szabályok bevezetésére készülnek, itt azonban az intézkedéssel nem várnák meg a tragédia bekövetkeztét. A kormány olyan szabályok bevezetését tervezi, ami lehetővé tenné, hogy a bántalmazott diákok a szüleik vagy gondviselőik bevonása nélkül saját maguk léphessenek fel a bántalmazójukkal szemben, ráadásul jogi úton. A bíróság által kibocsátott úgynevezett "védelmi végzés" arra utasítaná a bántalmazót, hogy fejezze be a tevékenységét, továbbá meghatározná azokat a feltételeket, amelyet a bántalmazónak be kellene tartania.

Amennyiben ez nem történik meg, a zaklató diákot akár börtönbüntetésre is ítélhetik, vagy - amennyiben a diák 10 évesnél fiatalabb - egy olyan programban kellene részt vennie, amely során a "megjavítására" törekednének.

"Az új törvény nem oldja meg minden problémánkat, de sokat segítene az iskoláinkban tapasztalható zaklatás felszámolásához szükséges intézkedések összeállításában" - nyilatkozta Elijah Mhlanga, az Oktatási Minisztérium alapoktatásért felelős szóvivője.

Az intézkedést több büntetőjogi szakértő is kritizálja, akik szerint egy gyerek - főleg, ha 10 évesnél fiatalabb - nem feltétlen képes megérteni, hogy rosszat tesz valakivel. Szerintük az iskolai zaklatásos esetek megoldásába elsősorban a szülőket, tanárokat, tanácsadókat, esetlegesen az intézményigazgatókat lenne célszerű bevonni.

Ha úgy érzed, segítségre van szükséged, hívd a krízishelyzetben lévő 24 év alattiaknak rendszeresített, ingyenesen hívható 116-111 telefonszámot! Ha egy 24 év alatti fiatalért aggódsz, akkor keresd a Kék Vonal felnőttek számára fenntartott segélyvonalát, a 116-000-át. Amennyiben másvalakiért aggódsz, ezt az oldalt érdemes megnézned, vagy keresd meg a Kék Vonal alaptíványt online.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.