Hamarosan a szülők és gondviselők bevonása nélkül igényelhetnek "védelmi végzést" a bántalmazott diákok, a bántalmazók pedig akár börtönbüntetést is kaphatnak Dél-Afrikában.
Az iskolai bántalmazás világszerte problémákat okoz, ami bizonyos esetekben a bántalmazott diák öngyilkosságával vagy öngyilkossági kísérletével végződik. A szörnyű eseteket megelégelve korábban már beszámoltunk arról, hogy Franciaországan zéró toleranciát vezetnek be, és ahelyett, hogy a bántalmazott gyerekek kényszerülnének előbb-utóbb iskolaváltásra, a bántalmazókat helyeznék át másik intézménybe, míg egy diák öngyilkossága vagy annak kísérlete esetén súlyos, körülbelül 57 millió forintos pénzbírsággal vagy 10 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtanák a bántalmazót és/vagy annak családját.
Amennyiben ez nem történik meg, a zaklató diákot akár börtönbüntetésre is ítélhetik, vagy - amennyiben a diák 10 évesnél fiatalabb - egy olyan programban kellene részt vennie, amely során a "megjavítására" törekednének.
"Az új törvény nem oldja meg minden problémánkat, de sokat segítene az iskoláinkban tapasztalható zaklatás felszámolásához szükséges intézkedések összeállításában" - nyilatkozta Elijah Mhlanga, az Oktatási Minisztérium alapoktatásért felelős szóvivője.
Az intézkedést több büntetőjogi szakértő is kritizálja, akik szerint egy gyerek - főleg, ha 10 évesnél fiatalabb - nem feltétlen képes megérteni, hogy rosszat tesz valakivel. Szerintük az iskolai zaklatásos esetek megoldásába elsősorban a szülőket, tanárokat, tanácsadókat, esetlegesen az intézményigazgatókat lenne célszerű bevonni.
Ha úgy érzed, segítségre van szükséged, hívd a krízishelyzetben lévő 24 év alattiaknak rendszeresített, ingyenesen hívható 116-111 telefonszámot! Ha egy 24 év alatti fiatalért aggódsz, akkor keresd a Kék Vonal felnőttek számára fenntartott segélyvonalát, a 116-000-át. Amennyiben másvalakiért aggódsz, ezt az oldalt érdemes megnézned, vagy keresd meg a Kék Vonal alaptíványt online.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
