Interjút adott a Népszavának a köznevelési államtitkár, aki többek között beszélt a tanév rendjéről, a pedagógusok béremeléséről és a tanárhiányról is.
"A tanév rendjéről a tárgyalások rövidesen lezárulnak, a rendelet várhatóan a jövő héten megjelenik. Az iskolákban augusztus 20-áig egyébként sem történik sok minden, hiszen minden zárva van, a kollégák a szabadságukat töltik" - mondta Maruzsa Zoltán a Népszavának adott interjújában.
A köznevelési államtitkár szerint a jogszabály megjelenése a pedagógus életpálya törvény miatt késik, ami a tanév rendjének szabályait is módosította. A későbbi kihirdetés azonban nem okoz gondot, mivel "az, hogy a téli vagy a tavaszi szünet meddig tart, nem jelent problémát tanévkezdéskor."
A 2023/24-es tanév rendjének nem hivatalos, társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint jövőre a tanítás 2024. június 21-ig tartana, cserébe viszont az évközi szünetek is hosszabbak lennének:
míg korábban ezek a szünetek jellemzően csak néhány naposak voltak, a téli szünet kezdete pedig gyakran szinte összeért a karácsonnyal, január legelején pedig vissza kellett térniük a diákoknak az iskolapadokba. Változást a tavalyi év hozott, amikor a téli szünet energetikai okokból január 8-ig tartott. Az államtitkár szerint ennek nagyon jó volt a fogadtatása, a nyári szünet későbbi kezdete ellen pedig azzal érvelni, hogy a melegben nem lehet tanítani nem releváns, mert "ez a pár nap nem okozhat jelentős változást vagy kellemetlenséget."
"Szlovákiában például június 30-áig tart a tanév, a külső hőmérséklet szinte ugyanolyan Pozsonyban, mint Győrben, az iskolák klímaberendezésekkel való ellátottsága is hasonló" - mondta.
Évente 8-9 ezerre tehető az állásváltások száma, ebben azok is benne vannak, akik megszüntetik a jogviszonyukat, majd egy másik iskolában kezdenek tanítani. A lemondások, a nyugdíjba vonulások száma minden nyáron 4500 körülire tehető, de aztán ez visszarendeződik, augusztus 31-éig sokan be is lépnek
- tette hozzá az Oktatási Hivatal adataival kapcsolatban, melyek szerint az elmúlt időszakban körülbelül 4800 pedagógus jogviszonya szűnt meg.
Az államtitkár a sávos bérrendszerrel és a béremeléssel kapcsolatban is nyilatkozott. Szerinte egy tanár fizetését a jövőben az is meghatározhatja, hogy az adott intézményben mennyire van nagy szükség például matematika-informatika szakos tanárra. Ahol nagy szükség van rájuk, magasabb bért ajánlanak, míg máshol lehet, hogy alacsonyabbat, de az sem titok, hogy leginkább a fiatal pedagógusoknak szeretnének kedvezni, akikre az idősebb kollégák szerint is nagy szükség van.
Azzal kapcsolatban, hogy miért nem valósulnak meg egyelőre a béremelések annak ellenére sem, hogy annak jelentős részét saját forrásból kell megvalósítani, nem pedig az uniós pénzekből, Maruzsa Zoltán azt mondta,ez "pénzügyi stabilitási kérdés."
Ha legalább azokon a területeken, ahol nincs vitánk az Európai Bizottsággal, megkezdődne a támogatások beáramlása, bátrabban és nagyobb ütemben lehetne folytatni a béremelést. De ha a kormány ezt felelőtlenül teszi, a tervezett uniós források pedig nem érkeznek meg, túlzott deficiteljárásba kerülhetünk, és akkor az lenne probléma.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
