"A tanév rendjéről a tárgyalások rövidesen lezárulnak, a rendelet várhatóan a jövő héten megjelenik. Az iskolákban augusztus 20-áig egyébként sem történik sok minden, hiszen minden zárva van, a kollégák a szabadságukat töltik" - mondta Maruzsa Zoltán a Népszavának adott interjújában.
A köznevelési államtitkár szerint a jogszabály megjelenése a pedagógus életpálya törvény miatt késik, ami a tanév rendjének szabályait is módosította. A későbbi kihirdetés azonban nem okoz gondot, mivel "az, hogy a téli vagy a tavaszi szünet meddig tart, nem jelent problémát tanévkezdéskor."
A 2023/24-es tanév rendjének nem hivatalos, társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint jövőre a tanítás 2024. június 21-ig tartana, cserébe viszont az évközi szünetek is hosszabbak lennének:
- Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2023. október 27. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2023. november 6. (hétfő) lenne.
- A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2023. december 20. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2024. január 8. (hétfő).
- A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2024. március 28. (csütörtök), a szünet utáni első tanítási nap 2024. április 8. (hétfő) lenne,
míg korábban ezek a szünetek jellemzően csak néhány naposak voltak, a téli szünet kezdete pedig gyakran szinte összeért a karácsonnyal, január legelején pedig vissza kellett térniük a diákoknak az iskolapadokba. Változást a tavalyi év hozott, amikor a téli szünet energetikai okokból január 8-ig tartott. Az államtitkár szerint ennek nagyon jó volt a fogadtatása, a nyári szünet későbbi kezdete ellen pedig azzal érvelni, hogy a melegben nem lehet tanítani nem releváns, mert "ez a pár nap nem okozhat jelentős változást vagy kellemetlenséget."
"Szlovákiában például június 30-áig tart a tanév, a külső hőmérséklet szinte ugyanolyan Pozsonyban, mint Győrben, az iskolák klímaberendezésekkel való ellátottsága is hasonló" - mondta.
Bár a szakszervezetek szerint a tanárhiány is gondokat okozhat a tanévkezdésben, Maruzsa Zoltán szerint ez nem így van, mert az, hogy 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből "megalapozatlan állítás", sőt, 2010-hez képest 200 ezer tanulóval csökkent a köznevelésben tanulók létszáma, ezért az egy tanárra jutó diákok száma kedvezőbb is nálunk, mint az uniós átlag.
Évente 8-9 ezerre tehető az állásváltások száma, ebben azok is benne vannak, akik megszüntetik a jogviszonyukat, majd egy másik iskolában kezdenek tanítani. A lemondások, a nyugdíjba vonulások száma minden nyáron 4500 körülire tehető, de aztán ez visszarendeződik, augusztus 31-éig sokan be is lépnek
- tette hozzá az Oktatási Hivatal adataival kapcsolatban, melyek szerint az elmúlt időszakban körülbelül 4800 pedagógus jogviszonya szűnt meg.
Az államtitkár a sávos bérrendszerrel és a béremeléssel kapcsolatban is nyilatkozott. Szerinte egy tanár fizetését a jövőben az is meghatározhatja, hogy az adott intézményben mennyire van nagy szükség például matematika-informatika szakos tanárra. Ahol nagy szükség van rájuk, magasabb bért ajánlanak, míg máshol lehet, hogy alacsonyabbat, de az sem titok, hogy leginkább a fiatal pedagógusoknak szeretnének kedvezni, akikre az idősebb kollégák szerint is nagy szükség van.
Azzal kapcsolatban, hogy miért nem valósulnak meg egyelőre a béremelések annak ellenére sem, hogy annak jelentős részét saját forrásból kell megvalósítani, nem pedig az uniós pénzekből, Maruzsa Zoltán azt mondta,ez "pénzügyi stabilitási kérdés."
Ha legalább azokon a területeken, ahol nincs vitánk az Európai Bizottsággal, megkezdődne a támogatások beáramlása, bátrabban és nagyobb ütemben lehetne folytatni a béremelést. De ha a kormány ezt felelőtlenül teszi, a tervezett uniós források pedig nem érkeznek meg, túlzott deficiteljárásba kerülhetünk, és akkor az lenne probléma.
