Orbán Viktor szerint Magyarországnak fürgének és előrelátónak kell lenni, de tanév rendje még mindig nincs

Két hét múlva kezdődik az iskola, de a hivatalos tanév rendjéről még mindig nem tudni semmit.

  • Székács Linda

„A németek vagy egyéb nációk megengedhetik maguknak, hogy alaposak, megfontoltak, lassúak, akár évtizedeket is elvesztegető országok legyenek. Egy tízmilliós ország, mint Magyarország ezt a luxust nem engedheti meg magának. Csak a nagyok lehetnek lassúak. A kisebbeknek gyorsnak kell lenni. Sőt, nem is gyorsnak, hanem fürgének kell lennie, és előrelátónak” - hangzott el a magyar miniszterelnök beszédében a zalaegerszegi Rheinmetall Hungary haditechnikai gyár ünnepélyes átadásán, amiről a Népszava számolt be.

A lap szerint Orbán Viktor azt mondta, a gyárat magyar munkások és mérnökök fogják üzemeltetni, és "ezt akkor is tartsuk az eszünkbe', amikor az agyonkritizált magyar oktatási rendszerre gondolunk”.

Bár a miniszterelnök a beszédében a magyarok gyorsaságáról és fürgeségéről beszélt, ez a tempó aligha mondható el a hivatalos tanév rendjének összeállításáról és megjelenéséről, hiszen hiába kezdődik kevesebb mint 14 nap múlva az iskola, a tanév rendjének egyelőre se híre, se hamva.

Az augusztus elején publikált, társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetet a tanév rendjéről az alábbi cikkben tudjátok megnézni, ebben szerepel többek között az is, hogy a 2023/24-es tanévben a tanítás egészen június 21-ig tartana.

 

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.