Két hét múlva kezdődik az iskola, de a hivatalos tanév rendjéről még mindig nem tudni semmit.
„A németek vagy egyéb nációk megengedhetik maguknak, hogy alaposak, megfontoltak, lassúak, akár évtizedeket is elvesztegető országok legyenek. Egy tízmilliós ország, mint Magyarország ezt a luxust nem engedheti meg magának. Csak a nagyok lehetnek lassúak. A kisebbeknek gyorsnak kell lenni. Sőt, nem is gyorsnak, hanem fürgének kell lennie, és előrelátónak” - hangzott el a magyar miniszterelnök beszédében a zalaegerszegi Rheinmetall Hungary haditechnikai gyár ünnepélyes átadásán, amiről a Népszava számolt be.
A lap szerint Orbán Viktor azt mondta, a gyárat magyar munkások és mérnökök fogják üzemeltetni, és "ezt akkor is tartsuk az eszünkbe', amikor az agyonkritizált magyar oktatási rendszerre gondolunk”.
Bár a miniszterelnök a beszédében a magyarok gyorsaságáról és fürgeségéről beszélt, ez a tempó aligha mondható el a hivatalos tanév rendjének összeállításáról és megjelenéséről, hiszen hiába kezdődik kevesebb mint 14 nap múlva az iskola, a tanév rendjének egyelőre se híre, se hamva.
Az augusztus elején publikált, társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetet a tanév rendjéről az alábbi cikkben tudjátok megnézni, ebben szerepel többek között az is, hogy a 2023/24-es tanévben a tanítás egészen június 21-ig tartana.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
