Orbán Viktor szerint Magyarországnak fürgének és előrelátónak kell lenni, de tanév rendje még mindig nincs

Két hét múlva kezdődik az iskola, de a hivatalos tanév rendjéről még mindig nem tudni semmit.

  • Székács Linda

„A németek vagy egyéb nációk megengedhetik maguknak, hogy alaposak, megfontoltak, lassúak, akár évtizedeket is elvesztegető országok legyenek. Egy tízmilliós ország, mint Magyarország ezt a luxust nem engedheti meg magának. Csak a nagyok lehetnek lassúak. A kisebbeknek gyorsnak kell lenni. Sőt, nem is gyorsnak, hanem fürgének kell lennie, és előrelátónak” - hangzott el a magyar miniszterelnök beszédében a zalaegerszegi Rheinmetall Hungary haditechnikai gyár ünnepélyes átadásán, amiről a Népszava számolt be.

A lap szerint Orbán Viktor azt mondta, a gyárat magyar munkások és mérnökök fogják üzemeltetni, és "ezt akkor is tartsuk az eszünkbe', amikor az agyonkritizált magyar oktatási rendszerre gondolunk”.

Bár a miniszterelnök a beszédében a magyarok gyorsaságáról és fürgeségéről beszélt, ez a tempó aligha mondható el a hivatalos tanév rendjének összeállításáról és megjelenéséről, hiszen hiába kezdődik kevesebb mint 14 nap múlva az iskola, a tanév rendjének egyelőre se híre, se hamva.

Az augusztus elején publikált, társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetet a tanév rendjéről az alábbi cikkben tudjátok megnézni, ebben szerepel többek között az is, hogy a 2023/24-es tanévben a tanítás egészen június 21-ig tartana.

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.

Felsőoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde